Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

László Géza: A Báthori és Ibrányi birtokok közös határának bejárása 1573-ban

somlyói Báthori János 2 portával és Tegzes Antal 1 portával. A falunak tehát 1572-ben 33 jobbágyháztartása volt. amelyből 67 %-ot tesz ki az ecsedi Báthori Miklós 22 jobbágytelke. " Az Ibrányi család Eszláron, Keresztúton és Lökön Eszlár, Tiszaeszlár Eszlár 1908-ban felvette a Tiszaeszlár nevet. Az Ibrányiak a XVI. századtól szerepelnek a település birtokosai között. Eszlár birtokosai 1572-ben: Ibrányi János özvegye 4 portával, Ibrányi Bálint 3 portával, Ibrányi Ferenc 3 portával, Szent Jánossy Lajos 2 portával, Kállay Lökös János I portával és Kállay Ferenc fizető jobbágyporta nélkül. A falunak tehát 1572-ben 13 jobbágyháztartása volt, amelyből 77 %-ot tesz ki az Ibrányiak 10 jobbágytelke.

v Keresztút, Kótaj A XVIII. sz. második feléig Keresztút, később Kótaj néven szerepel. Az Ibrányiak 1406-ban kaptak részbirtokot a településen. Ettől kezdve a család birtokosként szerepel a településen. Az 1567. évben már Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett Keresztút területe is. Keresztút birtokosai 1572-ben: Ibrányi János özvegye 6 portával, Ibrányi Bálint 6 portával és Ibrányi Ferenc 6 portával. A falunak tehát 1572-ben 18 jobbágyháztartása volt, amely 100 %-ban az Ibrányiak kezében volt. 4 Lök, Tiszalök Az Ibrányi család, mint birtokos a település történetében 1414-ben tűnik fel. Ibrányi Miklós és fia részbirtokkal rendelkezett itt. Az 1567. évben már Nyíregyházától keletre volt a török hódoltság határa. így török uralom alá esett Lök területe is. Birtokosai 1572-ben: Ibrányi Bálint 5 portával, Ibrányi Ferenc 5 portával. Ibrányi János özvegye 5 portával, Szent Jánossy Lajos 3 portával, Kállay Ferenc 2 portával és Kállay Lökös János 1 portával. A falunak tehát 1572-ben 21 jobbágyháztartása volt, amelyből 71 %-ot tesz ki az Ibrányiak 15 jobbágytelke.'"