Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Pál-Antal Sándor: Az erdélyi és partiumi vármegyék címeres pecsétjei
kegyelmetek communitásának hasonló pecsétje nem lenne, az őfelsége önként offerált kegyelmét homagialis kötelessége szerént amplectálni el ne mulassa, mely őfelsége kegyelmes akaratját, hogy kegyelmetek a maga circulussában tanáltató taxás helyeknek is, amelyek közönséges pecsét híjával vannak, publicáltassa. his commitáltatik". 27 A pecsét beszerzés módjáról érdeklődő Háromszéket 1752. március 8-án a főkormányszék Torda vármegye példájának követésére utasítja, megjegyezvén, hogy "a publicum és authenticum sigillumoknak exorátiójára feltalálhatja kegyelmetek könnyen az útját őfelségének egy ágens által beadandó instantiával, készíttetvén elébb címert in arte heraldica versatus ember által, és azt az instantiával együtt repraesentálván, amint nemes Torda vármegye is legközelebb cselekedett". 22 Vagyis az igénylők előbb a heraldikai szabályoknak megfelelő címert készíttessenek, majd kérésüket annak kíséretében teijesszék fel jóváhagyásra. A nem kis összegbe kerülő munkát, elfogadása után kiváltságlevél formájában hagyták jóvá. amely érvényességét az országgyűlésen történő közzététele után nyerte el és lett a vármegye vagy a szék nevében kiállított iratok hitelességének szimbóluma. Az említett főkormányszéki utasítás után előbb Aran y osszék-nek lett címeres pecsétje 1752-ben. 23 Következett Maros- és Háromszék , valamint Közép-Szolnok vármegye 1753-ban, Kolozs vármegye 1755-ben, Udvarhelyszék 1767-ben, Arad és Küküllö vármegye 1767-ben. 24 Egyedül Csík-, Gyergyó- és Kászon szék nem alkalmazkodott az utasításhoz. Egy címeres törvényhatósági pecsét hiányában szabálytalanul hitelesített csíkszéki oklevelet 1759. január 22-én kelt leiratában a főkormányszék dorgáló sorok kíséretében küld vissza Csíkba. A szék ugyanis egy Gyöngyösön lakó csíkdánfalvi származású Csáki Istvánnak nemességét bizonyító oklevelet adott ki a nótárius gyűrűs pecsétjével az "Universitás" képében. A főkormányszék kioktató hangneme kategorikus: "s kegyelmetek testimonialisát meg nem erősítheti, mivel a' csak a' nótárius pecsétje 's extradatuma alatt költ, mely instrumentum ámbátor ezen mi hazánkban authenticumnak tekintessék, de nemes Magyarországot annyiban nem tartozik authenticumnak, midőn a' testimonium Universitás neve alatt adatik, de csak a' nótárius pecsétje alatt expedialtatik, hanem ily nevű dologban megkívántatik az, hogy efféle testimonium communitas pecsétje alatt keljen, 's elég szégyen kegyelmeteknek, hogy a communitas pecsétje nincsen, holott volt arról parancsolat, hogy a communitások magoknak pecsétet kéljenek." 23 Végülis Csík utolsóként 1792-ben igényelt és 1793-ban szerzett címeres törvényhatósági pecsétet SIGILLUM SEDIVM SICVLICALIVM CSÍK UTRIVSQVE. GYERGYO ET KASZON körirattal. 2 ' 5 Közben, 1774-ben az erdélyi Fehér vármegye két részre szakadt - Alsó- és Felső-Fehér vármegyére. A régi címeit mindkét vármegye megtartotta, pecsétje köriratára pedig az új megye megnevezését vésette be. A módosított
