Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Ulrich Attila: Szabolcs és Szatmár vármegyék XVI-XVII. századi pénzforgalma levéltári források és pénzleletek alapján

tulajdonosává válni, az un. "rossz pénzektől" pedig minél gyorsabban megszabadulni. Ez a sokféle pénz táptalaja volt a spekulációknak, de a tezaurációra is pozitív hatást gyakorolt. 11. Vő. IV.A.l.Fasc.84. No. 109. 1666. 12. Várad elestével, majd az ezt követő török expanzióval ez a kereskedelmi út keletebbre tolódik, így bizonyíthatóan szerepet játszik Szabolcs és Szatmár vármegyék pénzforgalmának jelentős csökkenésében e tény. Vö.: Erdély története II. kötet, (főszerk.: Köpeczi Béla) Bp.: Akadémia Kiadó, 1986. 810-14., illetve 43. térkép "Erdély gazdasága a 17.század második felében" címmel, 820-21. között. A forgalmi pénzek csökkenéséhez hozzájárult még az egyre növekvő török adóztatás. Vö. IV.A.1. Fasc.78.No.58. 1660, "(...)ha karácsonig az summának felét ki nem viszik (ti. a török II.Rákóczi György lengyel hadjárata után Szabolcs vármegye egy évi adóját 7000 tallérról 30.000 tallérra emelte fel), ne legyen semmi reménységünk hazánk megmaradásáról. (...) " 13. Ny ár ády Mihály: Salétromfozés Szabolcs megyében a XVI-XIX. században. Jósa András Múzeum évkönyve I. 1958. Bp.: 1960. 170-211. Hozott törvényeket a salétrom eladásával kapcsolatban a magyar országgyűlés is. MTT [1526-1608] 1596/50 803. 14. A XVI. század elejétől az 1530-as évekig a félgarasok, 1540-es évek elejétől 1585-88-ig a garasok, 1588-1619 között pedig a dutkák tették ki a lengyel pénzeforgalom nagy többségét. Ezt egyébként a JAM éremgyűjteményében lévő pénzleletek is alátámasztják. 15. Horváth Tibor Antal: Batka, kacsinka, teruntius, NK. LVI-LVII. (195758) 48-49., vagy Huszár: 51. 16. IV.A.l.Fasc.25.No.7. "egy poganj arany"; "aranj pogan pénz No.5."; "Egj pogan pénzes párta"; "Egj pogan pénzes teorpe Ezeost kannaczka"; "Egjfiai ladaczkaban eggj fiába pogan pénz aranjas"; "3. fiában pogan pénzek" 17. Vö.: IV.A.l.Fasc.25.No.7. 1607, Fasc.34.No.6. 1616, Fasc.104.No.62. 1686. 18. A hatos garas népi neve susztak volt. vö.: Buza János: Lengyel és magyar váltópénz Alsó-Ausztriában (A "poltútrás garasok" magyarországi forgalmához a XVII. század második felében) NK. XC-XCI. (1991-92) 134. A 18-garas népi neve ort volt a 17. században, vö.: Heinz FenglerGerhard Gierow-Willy Unger: Transpress Lexikon Numismatik, Berlin: Transpress VEB Verlag fur Verkehrswesen, 1976, "Achtzehngröschen" címszó 12., "Ort" címszó 267. 19. Lásd a 12. jegyzetet! 20. Horváth Tibor Antal: Batka, kacsinka, teruntius. NK. LVI-LVII. (195758) 49.