Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Nagy Ferenc: A szabolcsi diákok szerepe a forradalmi eseményekben (1956)

nem ellenük akarnak harcolni, nem az orosz nép az ellenség, hanem a diktatúra és a zsarnokság. Diákok terjesztik a röpcédulákat is, egymást tanítva arra. hogyan kell szóbaelegyedni az orosz katonával, hogyan kell köre kötve a nyitott teherautókra dobni a röpcédulát.'

2 Itt alakul meg november 2-án a forradalmi diákság csúcsszerve a nyíregyházi Forradalmi Diáktanács. Ez kifejezetten a gimnáziumok és technikumok diákjait képviselte, de legális működésére a sors csak két napot hagyott. Megalakulása mindenesetre jelzi a megyeszékhely diákságának önszervező képességét és akaratát.

13 Szabolcs-Szatmár-Bei eg megye sajátos földrajzi helyzeténél fogva pontosabb információkat kapott a szovjet csapatok mozgásáról, mint a forradalmi események központja, Budapest. A tankok és a különböző katonai egységek a megye útjait taposták, Záhonynál és Beregsuránynál átlépve a hatóit végigdübörögtek a beregi falvakon. A csarodai polgár tökéletesen tisztában volt vele, hogy mit érnek a szovjet csapatok kivonulásáról szóló nyilatkozatok. Látta, hogy csak befelé özönlenek, szó sincs arról, hogy visszafordultak volna.'

4 A forradalmi célok megvalósítását illetően mindez kételkedővé, óvatossá tette a szabolcsi embereket. A Kossuth gimnázium fiatal tanára, aki a forradalmi változások feltétlen híve volt, és akit éppen ezért elért a forradalom utáni megtorlások szele is, úgy fogalmazott, hogy a 4-es főúton bevonuló szovjet csapatok láttán egy percig sem voltak valós reményei a forradalom győzelmét illetően. Egyedül abban bizakodott hasonló gondolkodású társaival együtt, hogy ami az események után következik, jobb lesz a réginél, a rendszer talán tanul a múlt hibáiból és ugyanazokat nem követi el mégegyszer. Az ifjúság, a diákság természeténél fogva vakmerőbb volt és többet várt a forradalomtól. Felhívásai, követelései bizonyítják, hogy a végsőkig reménykedett egy olyan társadalom megteremtésében, amelyet ugyan szocializmusnak nevezett, de főbb ismérvei szerint szociális piacgazdaságnak mondhatunk. Élesen elhatárolta azonban mindig magát azoktól a csoportoktól, amelyek a forradalomtól az 1945 előtti rendszer visszaállítását várták. November 4-e után, csakúgy mint a forradalom első napjaiban, a megyei diákság látszólag ismét kettős irányítás, kettős befolyás alá keiül. Az MSZMP megyei vezetése november 7-én határozatot hoz az ifjúság körében végzendő politikai munkáról. A határozat egyértelműen fogalmaz. "Valamennyi ifjúsági szövetség a párt irányítása alatt kell, hogy álljon!" Ennek következményeként megindul a DISZ átmeneti megerősítése, hogy kinőhessen belőle majd a KISZ, hogy az új párt irányítását el nem fogadó ifjúsági szervezeteket, a Diákparlamentet és a Diáktanácsot törvényen kívül helyezzék. Az említett párthatározat Tóth Ferenc pedagógust bízza meg a propagandamunka beindításával. Tóth, mint afféle megyei ifjúsági titkár úgy