Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története

és az őszi betakarítási munkák szervezése is.' 1956-tól a DÍSZ vezetőtanár szerepe is jelentőssé vált, munkájának behatóbb végzésére 4 óra kedvezményt kapott.

6

' A VKM. 101 840/1948. sz. rendeletében úttörőcsapatok megszervezéséről rendelkezett az általános iskolákban. Ebből a munkából a tanítóképző növendékei is kivették részüket, szívesen vállalták egyes úttörő rajok vezetését, segítését/'

2 1957-ben a nyíregyházi középiskolák között elsőként alakították meg a tanítóképzőben az új ifjúsági szervezetet, a KISZ-t/

5 A gyakorlati képzés A gyakorlati képzés továbbra is központi helyet töltött be a tanítói hivatás kialakításában, azonos jelentősége volt az elméleti képzéssel. Ezt támasztja alá az Oktatásügyi Minisztérium 853-47/1953. sz. rendelete is, amely a tanítóképzők legfőbb feladatául a gyakorlati kiképzés intezívebbé tételét és a hivatásra való nevelését jelölte meg.

w A szakképzés színvonalának emelése érdekében 1950 őszén az intézetben megalakították a pedagógiai munkaközösséget, melynek fő feladatául az elméleti és gyakorlati képzés összehangolását, a feladatok egyeztetését, szervezését jelölték meg. A módszertant 1953-ig a pedagógia tanárok tanították, majd a szaktanárok, akik rövid idő alatt teljes felelősségükkel vállalták a szakdidaktikai feladatot. A gyakorlati képzés meghatározó színhelye a gyakorló általános iskola maradt. A tanítóképző gyakorló általános iskolájában 1948-1949-ben I-VII. osztályok. 1949-1952 között I-VIII. osztályok, míg 1952-től I-ÍV. osztályok működtek. A gyakorlati kiképzés rendjét, a minisztérium által kiadott útmutatók határozták meg. A gyakorlati képzésnek két fő formája a hospitálás és a gyakorlati tanítás volt. Hospitáláson minden évfolyam részt vett. Az I. osztályok az első félévben csak csoportos, a második félévben már egyéni látogatásokat is folytattak/

5 Óralátogatásuk során egy-egy mesét is elmondtak, hogy gyakorolják a gyermekekhez alkalmazkodó előadást. A II., III., IV. évfolyam már év elejétől kezdve végzett egyéni és csoportos hospitálásokat. A III. évesek a gyakorló általános iskolán kívül megfigyeléseket végeztek más általános iskolában is. A IV. évesek látogatást tettek osztatlan tanyai iskolában, napközi otthonban, gyógypedagógiai osztályban, részt vettek gyermekbírósági tárgyaláson, úttörő, szakszervezeti és szülői munkaközösségi értekezleteken. A gyakorlóiskolai hospitálások alkalmával 1 órát tanítottak is. A csoportos látogatások a pedagógia és a módszertan órák keretén belül történtek. A látogatásokat a szaktanár készítette elő a szakmódszertani órán, miután a pedagógia tanárral már tisztázta az órára vonatkozóan a pedagógiai "bemutatandókat"/'

6 Ezt később úgy finomították, hogy a pedagógia, a