Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története
következőket állapította meg: "Az intézet régi, de jó karban tartott épületben van elhelyezve." 7 * A háborús nyomokat már nem viselte magán. A gyakorlóiskola nyolc évfolyamúvá történő fejlesztése azonban elhelyezési gondokat okozott. Ennek orvoslására 1950 nyarán az épület földszintjén lévő igazgatói lakás 2 szobáját tanteremmé és szertárrá alakították át. 79 Az alsó tagozat II. és III. osztályát pedig a város szívében lévő III. sz. általános iskola Bessenyei téren lévő tantermeibe helyezték át, ami csupán kb. 50 m-re volt a tanítóképzőtől. 2 " Az intézet 1952-től 5, illetve 1953-tól 6 osztállyal való működése szinte lehetetlen helyzetet eredményezett. Azok a törekvések, hogy a tanítóképző számára jobb elhelyezési lehetőséget biztosítsanak 1955-ben vezettek eredményre. Ez a diákotthonnak szeptember végén a Széchenyi utca 36. számú házba költözésével következett be. 27 Ezzel sokkal kényelmesebben és a pedagógiai követelményeknek megfelelőbben tudták elhelyezni az osztályokat. Átalakítások után az intézet 1 1 osztályteremmel, díszteremmel, természettudományi előadóteremmel, fizikai, kémiai, biológiai, rajz, kézimunka, testnevelési szertárakkal és 4 zenegyakorlóteremmel rendelkezett. A földszinti hálótermeket tornateremmé alakították. Egy régi "álom" vált valóra ezzel. 22 Az új körülmények jobb feltételeket biztosítottak ugyan, ám a tantermek, a gyakorlóiskolai termek mégsem elégítették ki a korszerűség követelményeit. Dr. Kiss Lajos igazgató 1956-ban ezért kéréssel fordult a Megyei Tanács X. oktatási osztályához, hogy az iskola számára a következő évben a Vasvári Pál Gimnázium épületében új elhelyezést biztosítani szíveskedjék. 25 A kérést sajnos nem teljesítették, így az elhelyezés a későbbiekben ismét rosszabbodott. 1957-ben a városban létesített tanácsakadémia elhelyezése miatt az iskola diákotthonának ismét vissza kellett költöznie a tanítóképző épületébe. 2 ^ Ez a körülmény újabb átalakításokat tett szükségessé. Ezt követően a megszűnéséig az intézet elhelyezésében változás már nem történt. A személyi tényezők alakulása A nyíregyházi tanítóképzőben 1948 és 1959 között 3 igazgató, 29 rendes, 24 óraadó tanár és 10 gyakorlóiskolai tanító illetve tanár végezte az oktatónevelő munkát. 1948/49. tanév végéig Dohanics János látta el az igazgatói teendőket, aki 13 évig állt az intézet élén. A tankerületi főigazgató 1555/1949. sz. rendelete mentette fel feladatai ellátása alól, 25 de későbbiekben is a képzőben folytatta tanári munkáját. Az igazgatói székben őt dr. Kiss Lajos pedagógia-filozófia szakos tanítóképző intézeti tanár követte, aki 1936-tól tanított az iskolában. 1959 tavaszán a felsőfokú tanítóképző szei-vezésével nem Kiss Lajost, hanem Adriányi Lászlót, a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium igazgatóját bízták meg, s ettől kezdve ő igazgatta az "elhaló" középfokú tanítóképzőt is.
