Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

céljából. Ezer forintra tervezték az alapítvány összegét. 5 %-os kamataiból pedig a szabadság ünnepén az evang. főgimnázium VIII. osztályos diákjai közül "a magyar történelemben legtöbb ismeretet felmutató jeles, tiszta erkölcsű növendéke, vallásfelekezeti különbség nélkül" részesítendő. Az iskola az előző évben tarthatta első érettségijét. - A tervezett összeg egyharmada azonnal összegyűlt, egy év múlva még ennél is több, így megírhatták Kossuthnak elgondolásukat, az eszme első támogatóinak aláírásával. Kossuth majd hosszú, részletesen latolgató válaszában hozzájárult a tervhez, s az első helyen szereplő Bencs Lászlónak, az előkészítő bizottság elnökének nevét tüntette fel a címzésben. A még hiányzó összeg begyűjtése után, a következő tanévtől már ki is oszthatták a "Kossuth-pályázatnak" elnevezett konkurzus díját a győztesnek. Kossuth levele ma is az iskola igazgatói irodájának dísze, s amikor az első háború után szokássá lett a középiskolák névfelvétele, természetes indok ez a levél, hogy a gimnázium 1921-től, megszakítás nélkül, a mai napig Kossuth nevét viselje. Minden történeti munka szerint Bencs városi működésének 32 esztendeje Nyíregyháza fejlődésének legeredményesebb szakasza. Méltányolták ezt a kortárs szavazók is: az 1901. évi választás alkalmával a leadott 1124 szavazatból 836-ot kapott Bencs. Ellenfelei: a helybeli ügyvéd Sütő József 1804-1916/, a szabadelvűek jelöltje és Simicska Endre i\ 864-1920?/ a vármegyei gazdasági egyesület titkára, pártonkívüli, osztoztak a maradékon. Az országgyűlésben azokhoz a kérdésekhez szólt hozzá, amelyek városi tisztségviselőként is leginkább foglalkoztatták: gazdasági, költségvetési feladatok, lótenyésztési eredmények és továbblépési lehetőségek, s egyéb országos fejlesztési koncepciók. Egyik utolsó felszólalásában éppenséggel a király katonai, újoncozási igényeinek az elutasítását hangsúlyozta. Ez egyébként az a kérdés, amelyik nemsokára majd a szabadelvű párt felbomlásának is oka. A ciklus lejártakor, megromlott egészségi állapotára tekintettel az újrajelölést kénytelen visszautasítani, néhány hét múlva meg is halt. 10. Meskó László Nyíregyházán született és halt meg l\85l-l922/. Nagyapja szabó, annak fia már orvos, ennek fia az országgyűlési képviselő. László. A jogot Pesten és Bécsben tanulja, diplomája megszerzése után apja hosszabb külföldi tanulmányi útra küldi. 1877-től szülővárosában nyit ügyvédi irodát, egy évvel később a város tiszti főügyésze. Nem sokkal később, lényegében váratlanul, az országos politika felé fordul, oly következményekkel, hogy majd városi állását is föladja. A fordulat személyes oka Irányi Dániel /1822-1892/, aki a nagy időkben Kossuth közvetlen környezetéhez tartozik, itthon, majd egyideig az emigrációban is. Irányi 1868-ban ér haza, hamarosan a negyvennyolcas ill. függetlenségi párt országos elnöke. Nagy országjáró, így az eszméhez hű