Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Galambos Sándor: A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért)

Igen terjedelmesek, szó szerintiek az országgyűlési tudósítások. Jelentós a lap levelezői hálózata, tudatosan törekedett az olvasók megszólaltatására a "Nép Szava" rovatban. Baráti hangú beszámolók jelentek meg a nemzetiségiekről. A Magyar Újság védte meg a támadásoktól a Slovenski Novinyt, 1867. júl. 4-én a szerkesztő így fejtette ki álláspontját: "... a nemzetiségek közti testvéri egyetértést, mint hazánk törvényes ön állására törekvő politikánk egyik hitágazatát megszilárdítani legőszintébben óhajtjuk." A lap éles vitákat folytatott a kormánypárti orgánumokkal. Minden olyan anyagot közöltek, amelyek érintették a függetlenség ügyét. Ezekkel is a közvéleményt kívánták stimulálni, aktivizálni. Ezen túlmenően az újság valóságos szeivező tevékenységet is végzett. Október végén tették közzé a pesti Demokrata Kör megalakításáról szóló felhívást, amelyet Böszörményi és Vajda is aláírt. Két hónap múlva jelentették meg a mintául szolgáló alapszabályt. Új, állandó rovatot nyitottak Demokrata Körök címmel. Az újsághoz közelálló hetilap, a Nép Zászlója szeivezte a mozgalmat, tartotta a kapcsolatot a vidékkel. A körök a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét hangoztatták. Kossuthnak küldtek bizalmi nyilatkozatokat, petíciókat nyújtottak be a közös ügyek ellen. A mozgalom gyorsan terjedt, a szegény parasztok nagy tömegeit mozgatta meg. 1868 áprilisában a kormány a számára veszélyes demokrata köröket betiltotta. A Magyar Újság legnagyobb hatású fegyvere Kossuth Lajos nyílt leveleinek közlése. A legismertebb ezek közül az 1867. május 26-án megjelent, ún. Cassandra-levél. Ebben Kossuth arra intette Deákot: "Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!" A legnagyobb botrányt viszont az augusztus 28-án közölt, Vác város polgáraihoz címzett levél váltotta ki. Ebben a volt kormányzó kijelentette:"... én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállóságával incompatibilisnek hiszem." A következő napon a Magyar Újság e számát lefoglalták. A lap szerkesztőjét az eset nem félemlítette meg. Az elkobzás után így reagáltak az erőszakra: "... a magyar kormány jól tudta, hogy Kossuth szellemi művének hatását szellemi fegyverekkel elnyomni nem lehet ... tehát valódi fegyvereket alkalmazott azon hatás elnyomására, melyet Kossuth válaszának elterjedése az ország népei között, sőt külföldön is előidézett volna." A váci levél közzététele miatt Ráth Károly közvádló sajtópert indított Böszörményi László ellen. A közvádló első lépésként a képviselőházhoz fordult Böszörményi mentelmi jogának felfüggesztéséért. A kérés hosszú, szenvedélyes vitákat váltott ki, végül a ház többsége, a tiltakozásokat legyőzve, megadta az engedélyt a per megindítására. E per és környezete egy külön dolgozatot, egy alapos elemzést is megérdemelne. Végül az esküdtszék egy évi börtönbüntetésre és 2000 Ft