Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

végül pedig megválasztani az állandó megyei bizottmányt. Tagjainak számát a megye terjedelme és népessége határozza meg, polgári állapotra való tekintet nélkül, mert "a valódi képviselet csak az, melyben egy érdek sem marad képviselet, még pedig aránylagos képviselet nélkül. "

71 Szabolcs megyének az utolsó rendi országgyűlésre adott, a megyei rendezésre vonatkozó utasítása nagyon szűkszavú: a népképviseletet a megyei rendszer fenntartása mellett kívánják életbe léptetni.

78 Tudjuk azonban, hogy Bóms Sámuel a "hűséges fegyvertárs" (az első követ) a kérdésben Kossuth mellett nyilatkozik.

79 Az 1848. XVI. t.c. által rendelt közgyűlés (az ápr. 29-i végrehajtási utasítás nyomán) Szabolcsban máj. 4-én ül össze, ahol a megyét hét választókerületre osztják (nádudvari, nagykállói, nyírbátori, tiszalöki, nyírbogdányi, kisvárdai, nyíregyházi), megalakítják az országgyűlési választások lebonyolítására a központi választmányt, valamint a megyebizottmányba a rendes fizetéses hivatalnokok számának háromszorosára, azaz 207 tagra tesznek javaslatot.

80 Balogh István kutatásai szerint a 207-ből 143 ismert tag közül nemes (birtokos) 48, községi bíró és nemesek hadnagya 25, községi jegyző 1, lelkész 5, Nyíregyháza mezőváros küldötte 15, tehát több, mint a fele a nemességből vagy valamely hozzá közel álló rétegből került ki. A bizottmány a főispán vagy akadályoztatása esetén az alispán elnöklete alatt miden olyan ügyben illetékességgel bír, amely addig a közgyűlés hatáskörébe tartozott.

81 A belügyminiszteri utasítás és a törvény is rendeli ugyan a községek aránylagos képviseletét, de ez a képviselet igen szerény lehetett, sőt csorbát is szenvedett néha, amiről Kisvárda mezőváros és Napkor község óvása is tanúskodik. Kisvárda máj. 4-re beküldte ugyan képviselőit Kallóba a megyegyűlésre, de panaszuk szemit "a XVI. t.c. sikeresítésére" nem lehettek, mert a megyebizottmányt már előzőleg választmányilag megalakították. A XVí. t.c. 2.§-a biztosította jogukhoz ragaszkodva két ízben is óvást tettek az elnökségnél, de elutasították őket. Felszólalnak az ellen is, hogy az aránylagos képviselet sincs biztosítva számukra, mert vannak olyan helységek, amelyeknek 700 lakos után két képviselőjük is van, ehhez képest Kisvárdának 3000-en felül van a lélekszáma, ennek ellenére ugyancsak két képviselője van. Kijelentik, hogy amennyire a "törvényeket szívből és lélekből tisztetjük, annyira gyűlöljük a régi bürokrácia szokásait, mi szerint a törvény, népjog csak egyesek akaratától függjön ".

82