Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

államkancellár még bezárása (nov. 14.) előtt egy memorandumot nyújt be az államkonferenciához Magyarország közigazgatására és alkotmányára vonatkozóan, amelyben az országot ekkor már kormányozhatatlannak tartja, mert olyan törvényeken és jogszokásokon nyugszik, amelyeket az idő túlhaladott. Parancsoló szükségnek nevezi a magyarországi viszonyok megreformálását, mert ha ez nem történik meg "akkor az ország olyan események előtt áll, amelyek meghaladják az emberi előrelátást, és ha ezek valóban bekövetkeznek, akkor ez a tény - bizonyos körülmények között - az egész monarchia számára nagyon veszedelmes mintát alakíthat ki"

31 A reformot a magyar alaptörvények megtartására és nem felforgatására alapozva a kormánynak kell kezdeményezni és végrehajtani, hiszen az országgyűléstől nem sokat, néhány törvénycikket lehet csak várni. A legközelebbin azonban a terv végrehajtása érdekében a kormány nem nélkülözheti a többséget, amelynek megszerzéséhez támaszkodni kell a konzeivatív pártra.

33 Metternich előteijesztése nyomán az "anarchikus közállapotok" megszüntetésére, Magyarország új kormányzási rendjének kidolgozására még az 1844. évi országgyűlés ideje alatt gr.Mailáth Antal kancellár elnökletével Szögyény László és br.Jósika Samu udvari tanácsosokból álló bizottságot állítanak fel. A bizottság munkájához Mailáth György országbíró emlékirata adja az alapot, melynek egyik kiinduló pontja azonos Metternich azon gondolatával, hogy a kormánynak az alsótáblán többséget kell szereznie. Itt az utasítási rendszerből következően a megyei ellenzéki befolyás érvényesül, ezen kell tehát változtatni, annál is inkább, mivel a megyei közigazgatás is tarthatatlan.

34 A széleskörű municipális jogok korlátozására a király bizalmi embere, a főispán az alkalmas személy. O legyen a megyei közigazgatás irányítója ne az alispán, akinek a három évenkénti választás miatt a népszerűséget kell vadásznia. Az első lépés a vigasztalan állapotok megszüntetésére, hogy a főispán lakjon a megye székhelyén, más hivatalt ne vállaljon, megyéjét valóban igazgassa. Szálljon szembe az ellenzékkel, minden megengedhető eszközzel törekedjen a lojális többség megteremtésére. A tervezet foglalkozik a főkormányszékek, elsősorban a Helytartótanács körül mutatkozó gondokkal is. Hatáskörét korlátozták, tagjait szerencsétlenül választották meg. A megyei igazgatás rendezése pedig mindaddig kivihetetlen, míg felügyeleti hatóságuknak semmi tekintélye nincs. Vissza kell tehát állítani a Helytartótanács régi törvényes hatáskörét, a Kancelláriáét rögzíteni kell, a megfelelő személyeket kell alkalmazni a dicastériumokban.

36 A bizottság, a nádor és az országbíró egyetértése nyomán 1844. okt. 11-én királyi rendelet szabályozza a megyefőnökök hatáskörét, fizetését, rendelkezik a Helytartótanács és a Kancellária újjászervezéséről, a legközelebbi országgyűlés előtti feladatokról, egyszóval életbeléptetik az új igazgatási