Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

3. A rend fenntartásához szükséges eszközökről a. Mivel a kicsapongások megfenyítése és ha szükséges a rendbontók elfogatása olyan felsőbbséget és tisztviselőséget feltételez, amely képes a zavar közt is tekintéllyel és hathatósan fellépni, a megyei tisztvisel őség azonban maga is érdekelve van, úgy hogy attól részrehajlás nélküli hathatós fellépést várni vagy irántuk kellő engedelmességet remélni nem lehet, szükséges volna, hogy a megye elnöke minden választás előtt a megye előkelőivel tanácskozást tartana, ahol a választásra részrehajlatlan férfiakból elég számmal rendtartókat nevezne ki, akik bizonyos külső jellel ellátva a nép között megjelenhetnének, és a kihágásokat megvizsgálva azokról hiteles jelentést tennének. A rendbontókat rendre szólítanák, sőt szükség esetén el is fogamák, amelyhez a megye erejét is igénybe vehetnék. Azok pedig, akik az engedelmességet megtagadnák vagy őket erőszakkal illetnék öt évig terjedő rabsággal büntettetnének. Az ily kötelességet mindenki 500 Ft bírság terhe alatt felvállalni köteles. Ha eljárásukban hűtlenséget tanúsítanának, a hivatali visszaélésre szabott büntetéssel bűnhődjenek. b. Ha kiderülne, hogy valaki a szavazatszedő küldöttség közül csalással kívánja valamely részt segíteni, hat hónapig terjedő fogsággal és 1000 Ft-ig terjedő bírsággal lakoljon. Ha pedig azt más tenné, szavazatát elvesztvén 500 Ft bírsággal büntetendő. c. Minden választás előtt a választók hitelesen írassanak össze. Az összeírásban csak azok szerepelhetnek, akiknek a törvény szavazatot ad. A választói korhatár 18 év, a választás csak személyesen történhet, biztosi vallások melletti szavazatok nem fogadhatók el. Aki az összeírásból kimarad, de jogosultságát a szavazatszedő küldöttség előtt igazolja, szavazásra bocsáttassék. Aki az összeírásban nem szerepel, és magát felvétetni akarja, de jogát igazolni nem képes, egy hónapi, 100 Ft-tal felváltható fogsággal bűnhődjék. Ezen általános rendeleteken kívül a követválasztó gyűlésekre nézve, minthogy ott a választás kijelölés nélkül történik, az elnöknek, a tiszti ügyésznek és a 3. rész a. pontja szerint kinevezett rendre ügyelőknek kötelességéből folyó hivatalos jelentésükre a választás érvénytelenségét tárgyaló vizsgálatot el kell rendelni, az érvénytelenség kimondásával a választottat pedig fel kell függeszteni. A közgyűlési tanácskozásokra szintén kiteijesztendő fenti rendeleteken kívül, ha az elnök a rendet nem tudja helyreállítani köteles a gyűlést feloszlatni. Továbbá: a. Aki fegyveres erővel a megye tanácskozási termét megrohanni és ott a tanácskozásokat megzavarni merészkedik, a lázadókra szabott büntetések