Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Fazekas Rózsa: Szatmár megye kézműiparának jellemzői 1828-ban

7. Uo. "... a nemesebb öltözetekkel és egyéb szükséges eszközökkel [...] a bécsi, pesti és kassai mesteremberek tartván e vidékbelieket, itten a mesteremberek is alig szerezhetnek mindennapi élelmekre valamit." 8. Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. századelején. Bp., 1988. 79. 9. SZSZBMÖL IV.A. 501. i. 255. kötet. Nagykároly. 10. Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Bp.. 1988. 7-58. (A továbbiakban: Eperjessy, 1988.) 11. OL Filmtár. N. 26. B. 251-252. Szatmárnémeti, B. 245. Nagybánya. B. 242. Felsőbánya. A következőkben, amennyiben az adatok a királyi városok 1828. évi összeírásából származnak, külön nem hivatkozom rájuk. A mesterek és legények számára vonatkozó számításaim kisebbnagyobb eltérést mutatnak az Eperjessy Géza és Bácskai Vera által közölt adatokhoz képest. 12. Eperjessy, 1988. 14. 13. Eperjessy, 1988. 378-383. 14. Uo. 23-25. 15. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp., 1994. 98. 16. SZSZBMÖL IV. A. 501. i. 255. kötet. Nagykároly. 17. Verkesek: bányarészeket bíitak, és azokban vagy maguk dolgoztak, vagy mással dolgoztattak. 18. Provisionisták: ellátmány fejében dolgozók. 19. A királyi városok mellett mindössze egy községben, Matolcson, vettek lajstromba az összeírok egy molnáit. Pedig Szirmay közlése szerint a XIX. század elején csak a Szamoson 123 malom működött. 20. OL Filmtár. N. 26. B. 165. Szatmár megye jegyzőkönyve, 1832. május 8. 21. pont 21. Uo: 20. pont 22. A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 1-2. Bp., 1975. Szatmár megye 315-320. 23. Az összeírok néhány mester neve mellett nem tüntették fel, hogy egyedül vagy legénnyel dolgozik-e, illetve, hogy az év hányad részében űzi mesterségét.