Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Takács Péter: Adalékok "Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján

1. Darotz Zágorka 0. 25 Bartha György arma ista jobbágyai 1. Soos Ferenc 0, 5 1, 25 0, 375 2. Lrimia Demeter Nemesi fundusa vau 0, 375 0. 625 Ifjú Bartha György annál ista jobbágyai 1. Kaki Mihály 0,5 0, 375 0, 25 2. Sos Sámuel 0. 5 0. 375 0, 25 3. Baduj György 1, 25 0, 5 0, 25 4. Kin 11a Márusán 2,0 0, 25 0. 375 5. Sos Mihály székely 1, 25 1, 25 0, 50 Benkő Márton armalista jobbágya 1. Máté Zsiemond 1,0 1, 125 0, 25 Bartha Zsigmond armalista zsellémöje 1. Özv.Béni Istvánné 0, 5 Ebben a községben irtásföld nincs Ebben a községben a szolgálónépeknek nincs szőlőföldjük A telkek összeírását 1820. július 6-án végezték. Dózsa Dániel és Nagy Sándor Jegyzetek 1. Gergely Lajos: Murokország. Székely Néplap, I. (1866). 133-134., 140142., 149. 2. Benkő Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1972. 3. Közismert, hogy 1848-ig Erdélyben - több kísérlet ellenére - uem történt meg az úrbérrendezés. Ennek hiánya komoly társadalmi feszültségek forrásaként jelentkezett 1848-ban, a jobbágyfelszabadítást követően. Az erdélyi úrbelrendezési kísérletekről, illetve azok levéltárt fonásairól: Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973. i.h. Az erdélyi paraszttársadalomról: Trócsányi Zsolt: Az erdélyi parasztság története 1798-1849. Bp. 1956.; Beriász Jenő: Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században. Értekezések a történeti tudományok köréből sor., Bp. 1959.; Beriász Jenő: Az erdélyi