Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Takács Péter: Adalékok "Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján

Jellemzők llencfalva 1785 1820 Lőrincfalva 1785 1820 Lukafalva 1785 1820 Szőlő + + + Gyümölcs + + Kerti vetem én vek + + + Dohány + Dinnye + íme Murokország hétköznapi valósága a XVIII-XIX. század fordulóján. Eltek a zsellérek, jobbágyok együtt a szabad székelyekkel, az amialis nemesekkel, egyéb rendű és rangú népekkel. Küzdöttek a földdel, a szűkös legelő miatt szomszédos határokra szerződött szarvasmarhákkal. Dicsérték vagy káromolták az Urat. Végezték hétköznapi munkájukat, s a fátlan, pénzes munkákban szűkölködő tájon meghonosították a kertészkedést. Megkísérelték a lehetetlent is: 1785-ben és 1820-ban pénzelni zöldségből, sárgarépából, dinnyéből, hagymából, káposztából, hogy megfizethessék állami porciójukat, s megválthassák maguknak a csendes paraszti létet. Láttuk, tapasztaltuk: egy-egy éhinséges periódus sokakat megfosztott a szabadságától, alávetettségre ítélt. 1785 és 1820 között megsokszorozta az idő, a történelem és a nyomorúság a szolgáló népek arányát olyan településeken is, ahol 1785-ben még büszkén vallották az emberek: sem a fiskusnak, sem a földesúrnak dézxmát és nónát nem adnak, nem adtak soha is, mert ők "szabad székelyek", a "székelyek szabadságával élnek". Ugy tűnik azonban, hogy a sors még Erdélyben is erősebb volt olykorolykor, mint a székely szabadság. Paraszti vallomások és úrbéri tabellák Murokországból I. llencfalva, 1785 I. Mű ezen helységünkben az urbáriumnak hirit sem hallottuk. II. Mű ezen punctumban említett dologhoz keveset tudunk szóllani, mivel az falunkban egy jobbagy sincsen, nem is volt. III. Amint a második punctumban megíratok, itten egy jobbagy sincsen. Két zsellér ugyan vagyon, azok amint földesurakkal megalkudhatnak, asszerent szolgál, mivel sem urabariumok, sem contractusok nincsen. A mi tudtunkra nem is volt. IV. Haszonvételek: Ami ezen helységnek haszon vételit illeti, meglehetős, mivel mindenfele gabonát megtermi trágyázással. Ollyas felettébb nagy károk is nem értik. 1. A szántó földeink meglehetősök, de ezen a mű helységünkön csak két forduló vagyon. Két ökörrel sem egyszer, sem macor nem lehet szántani, hanem négy s hat ököréi mindenkor meg lehet.