Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

László Géza: A Báthori és Ibrányi birtokok közös határának bejárása 1573-ban

László Géza A BÁTHORI ÉS IBRÁNYI BIRTOKOK KÖZÖS HATÁRÁNAK BEJÁRÁSA 1573-BAN Bevezetés A XVI. század a magyar történelemnek több szempontból meghatározó korszaka. E kor eseményei nyelvünk fejlődését is döntően befolyásolták. A magyar nyelvű írásbeliség szélesebb körű elterjedése erre az időre tehető. A protestantizmus és a könyvnyomtatás az írásbeliség demokratizálódását eredményezte. A háborúk által kiváltott népmozgalmak pedig meggyorsították a nyelvi egységesülés folyamatát. Ezért a szűkebb földrajzi területünkről származó magyar nyelvű határjáró levél fonásközlése, egyaránt beletartozhat a történészek, a történeti földrajz, a nyelvtörténet és az írástörténet kutatóinak érdeklődési körébe. Emiatt igyekeztem kritikai szövegkiadás formájában tenni közzé a határjárás

1 leírását. A fonásközlés az 1573. április 23-án kelt határjáró levél betűhív szövegét tartalmazza. Amennyire a nyomdatechnikai körülmények engedték, az eredetit minden részletében tökéletes paleográfiai hűséggel másoltam. Ezen kívül közlöm az irat hasonmását, fotókópiáját is. Ezt fontosnak tartom, mivel az egyes betűk alakjának hű visszaadása, például az o betű alatt lévő vessző, vagy az y-on felül lévő két pont közlése lehetetlen volt, illetve néhány esetben szinte eldönthetetlen, hogy egy-egy ékezetet kitegyünk, vagy elhagyjunk, mivel az iraton különböző tinta foltok, illetve egyéb szennyeződések nehezítették a szöveg pontos olvasását. A kevésbé archaikus helyesírás szerinti átírást is közzé teszem, amivel meg kívánom könnyíteni a régies írás okozta értelmezési nehézségeket. A határjárás helyét igyekeztem a rendelkezésre álló térképek alapján meghatározni, a különböző hatámeveket, földrajzilag elhelyezni. Ennek során számtalan nehézségbe ütköztem, egyrészt a magyar nyelv fejlődése miatt határneveinken bizonyos változások történtek, másrészt egyes határnevek teljesen eltűntek és az adott területet ma már új néven ismerjük. A térképek egy részén pedig azért vannak eltorzult formában közölve magyar helynevek, mert az idegen nemzetiségű térképészek, földmérők félrehallották, vagy nem tudták magyarosan leírni a határnevek mindegyikét. Ennek ellenére sikerült beazonosítanom a határjárásban szereplő több földrajzi nevet, amelyek alapján közlöm a bejárt útvonal rekonstruált térképét.