Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Gottfried Barna: Egy hitbizomány széthullásának anatómiája. A Dessewfry-hitbizomány: 1879-1939

nyilvánították, a gondnokságot megszüntették, ez azonban nem tette öt alkalmassá a birtoktestek irányítására. 9 Jellembeli hiányosságai mellett pénztőkével sem rendelkezett, tehát lehetőségei is korlátozottak voltak. Nem mellékes az a szempont sem, hogy négy gyermeke közül az egyetlen fiú ekkor már halott volt, így őt a hitbizományban az alapító valamely családtagja már nem követhette, csak az alapító okiratban meghatározott rend szerint következő másik család, a szentmihályi Dessewffyek. Az új birtokos számára a legkézenfekvőbb megoldást - mivel a fenti okok miatt a hitbizománnyal nem kívánt törődni, egyedül csak a megszerezhető jövedelem érdekelte - egyes területek elidegenítése, ül. a haszonbérleti rendszer kiterjesztése jelentette. A hitbizományi bíróság 100 kh elidegenítését engedélyezte, majd újabb 155 kh eladását utólagosan szentesítette, hivatkozva a kommunista és román megszállás okozta károkra. 1918 és 1924 között több haszonbérleti szerződést kötött gr. Dessewffy Aladár. 10 A nyírbélteki uradalmat egyik vejének br. Molnár Viktornak adta bérbe. A többi hitbizományi területet a Hofer Cuno /másik veje/, br. Molnár Viktor, gr. Dessewffy Emil /a hitbizományi várományos/ által alkotott haszonbérlő társaságnak. Ezt a szerződést egy alhaszonbérleti szerződés követte, amellyel a Nyírségi Mezőgazdasági és Ipari RT /Hofer Cuno, gr. Dessewffy Emil/ használatába adták a nyíregyházi, tiszalöki, nagykállói, nyírgelsei, nyírbélteki, vencsellői, balsai, tokaji ingatlanokat, Hofer Cuno személyes bérletébe került a vencsellői kastély, és az érháti gazdaság, Oros pedig a br. Molnár Viktoréba. 11 Önmagukban ezek a szerződések - ha a hitbizomány szempontjából nem is a legoptimálisabb megoldást jelentették - még nem okoztak volna problémát, azonban a birtokos és haszonbérlők, br. Molnár Viktor és gr. Dessewffy Emil, ül. Hofer Cuno között a pereknek és a megállapodásoknak olyan kusza szövevénye jött létre, mely lehetetlenné tette a későbbi válságos időszakban a hitbizomány együttartását. Az így kialakult helyzetet gr. Dessewffy Aladár csak tovább súlyosbította. 1924-ben ui. lemondott a hitbizomány birtoklásáról - ezt a döntését a hitbizományi bíróság jóváhagyta -, majd elhatározását visszavonta - ezt a hitbizományi bíróság elutasította -, újabb perek sorozatát indítva el ezzel. A haszonbérletek és a birtokosság körül folyó perek közben 1920-ban megszületett a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó XXXVI. tc. és a végrehajtását szolgáló 60.000/1921. FM számú rendelet.^ Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatai nyomán az eredetileg 22 850 kh 1538 nöl területű hitbizomány 17 491 kh 1 475 nölre apadt, tehát 5 359 kh 63 nöl került megváltásra. A birtok területének csökkenésével párhuzamosan, romlott a hitbizomány pénzügyi helyzete. Egyes kormányintézkedések: így az örökösödési illeték kiterjesztése a kötött forgalmú birtokokra, a kényszerkölcsön kivetése, a földbirtokrendezéssel kapcsolatos kiadások külön-külön is komoly terhet