Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Kujbusné Mecsei Éva: Nemesi jogvédelem Szabolcs vármegyében 1790-ben

munkálkodó főispán, Sztáray Mihály ellen indított hűtlenségi per. Sztáray ugyanis elfogadta, hogy II. József halálát követően törvényes uralkodó híján Szabolcs vármegye közgyűlése, élve szabad főispánválasztási jogával, visszahívta a megye élére. Sőt nyilvánosan le is mondott az alkotmányellenesen uralkodó halálával érvényét vesztett főispánságról, majd ezt követően fogadta el, hogy a rendek válasszák újra. Ezzel Lipót véleménye szerint súlyos bűnt követett el a császári ház ellen. 9 Az év végén Lipót megkoronázásának, íll. a nádorispán megválasztásának alkalmából a helyzettel lassan megbékélő szabolcsi nemesek is hálaadó ünnepséget rendeztek december 5-én Nagykállóban. "... A nevezetességei közül ezen örvendetes napnak, első volt a Biri Bachusnak Kalló városába lett beérkezése, mely is következő pompával ment végbe. Elől jöttek egynéhány muzsikások, ezek után vezettek két betyárok egy hízott ökröt, melynek farka négy, szarvai pedig három helyeken voltak pántlikával megkötve, s két szarva hegyéig puszpáng koszorúkkal ékesítettek. Ezeket követte egy hatökrös szekér, melyen különb-különféle eleségeken kívül nagy boros hordó szemléltetett. Ennek tetején ült a Bachust ábrázoló személy, rendes hivatalára nézve gróf Kállay őnagysága nyulásza... Bal kezében lévő pohárba töltögette az italt, s ugyancsak busásan látott bachusi tisztihez. A pohárhajtogatás közben szakadatlanul kiáltotta: Éljen II.Leopold, éljen a nádorispán..." ™ Az országgyűlés végére már a szabolcsi nemesség is céltérőnek tűnt. Bár a megye követutasításainak országos ügyeket érintő részéből kevés nyert kodifikált formát, sőt a helyi érdekek képviselete sem sikerült úgy, ahogy szerették volna, de a nemesi előjogok által a változatlan életvitel biztosítása, és az országgyűlés határozatain alapuló, jövőbe vetett hit kárpótolni látszott a szabolcsi rendeket. 11 Az 1791. májusi közgyűlésen már semmi nyoma nem volt az 1790-es hangulatnak: magasztalták a királyt, dicsérték a főméltóságokat, a jövőre nézve pedig gyümölcsözőnek ítélték az országgyűlés 9 hónapi munkáját. A bel- és politikai körülmények miatt érdekeik, életmódjuk védelmében mind aulikusabbá váló szabolcsi nemesek ellenzékiségéből így csak a dicső múlt maradt - és sokuk számára a változatlan, szegényes, szürke hétköznapok. Jegyzetek 1. II. József 1790. január 26-án három kivételével visszavonta minden rendeletét. Érvényben a jobbágyok szabad költözését biztosító, a nem katolikusok vallásgyakorlatát engedélyező, valamint a katolikus alsópapság anyagi helyzetét szabályozó rendelet maradt. 2. Marczali Henrik: Az 1790-91. országgyűlés Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Bp. 1907. I. kötet 60. o. /A továbbiakban Marczali/