Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Henzsel Ágota: Szabolcs megye és I. Rákóczi György 1644 - 45-ös háborúja

hadi szolgálatból. Gyűlésükön végre bejelenthették a hadakozás megszűnését, a béketárgyalások sikerét. Az ellenfelek: III. Ferdinánd és I. Rákóczi György között hosszas alkudozás árán született meg a véglegesen 1645. decemberében aláírt linzi béke. A béketárgyalásokon a fejedelem a megyei nemesség képviselőit is felsorakoztatta. A szabolcsiak követjárásának számos nyoma található a jegyzőkönyvekben. A háború ideje alatt élénk levelezés zajlott I. Rákóczi György és a szabolcsi nemességet képviselő megyei tisztviselők között. A megyegyűlések tevékenysége kis túlzással a fejedelmi levelek és a bennük levő parancsok közzétételére, illetve teljesítésére korlátozódott. Szabolcs megye közönsége részben saját szándékából küldött követeket urához, pl. terhek könnyítése céljából, részben fejedelmi kérésre képviseltette magát választott követeivel a béketárgyalásokon. 1644. júliusában Eperjesről írt Rákóczi, hogy augusztus l-re gyűljenek össze a megyék küldöttei a Kassán tartandó tanácskozásra. Szabolcsot a sok követséget megjárt Bay István, Varatkay András és Zathureczki Lőrinc jegyző képviselte. A kassai gyűlésen a rendek a béke mellett foglaltak állást, felvállalták a fejedelem és a király közötti tárgyalások előmozdítását. A szabolcsi követek hazatérve, szeptember 2-án tettek jelentést a Kassán történtekről. Ekkor határoztak fizetésükről is. Hamarosan a második kassai gyűlésre invitálták a megye képviselőit, hogy meghallgassák a királytól visszatérő küldöttséget. Ezúttal Horváth Ferenc és Zathureczki Lőrinc kelt útra. 1644. decemberében I. Rákóczi György néhány tapasztalt és a haza ügyét szívén viselő férfiú kiküldését kérte, akik huzamosabb ideig részt vennének a béketárgyalásokon. Nagyszombaton 1644. októberében kezdődött és még 1645ben is tartott a szemben álló felek álláspontjainak egyeztetése. Erre a feladatra Szabolcs megye előbb Nyakas Györgyöt és Ramocsaházy Istvánt választotta, majd Nyakas György helyett, betegsége miatt, Varatkay Andrást küldte. A kiküldöttek napi fizetsége 6 forintot tett ki. A nagyszombati, többszöri követjárás végül 275 magyar forintot emésztett fel. Fedezetéül 2 forintos portális adó szolgált. A szabolcsiak embere: Bessenyei Boldizsár 1645. februárjában részt vett a bártfai konzultáción is, ahol a béke vallási kérdéseket érintő feltételei voltak napirenden. Végül a svéd hadak megérkezése és Rákóczi 1645. nyarán elért katonai sikerei tették lehetővé, hogy a régóta tartó és többször elakadt békealku a fejedelem számára kedvező feltételekkel záruljon. A protestáns vallásszabadság biztosítása mellett a linzi béke 7 felső-magyarországi vármegyét, köztük Szabolcsot juttatta I. Rákóczi György fennhatósága alá. Szabolcs és Szatmár megye a fejedelem halála után fiai birtokában maradtak. Az 1644-45-ös háború terheiből Szabolcs megyének is részt kellett vállalnia. A katonáskodás, vagy katonák állítása, zsoldjuk fizetése szinte állandóan terhelte a szabolcsi nemességet. A fegyveres gyalogosok kiállítása, a fuvarozás terhe a paraszti lakosságot érintette. Mindezt növelték még a követjárás költégei.