Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)
Henzsel Ágota: Szabolcs megye és I. Rákóczi György 1644 - 45-ös háborúja
Henzsel Ágota SZABOLCS MEGYE ÉS I. RÁKÓCZI GYÖRGY 1644-45-ÖS HÁBORÚJA A harmincéves háború idejére esik I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vállalkozása: a protestáns európai hatalmak szövetségeseként vívott Habsburgellenes fegyveres harca. Ennek a harcnak Szabolcs megyére gyakorolt hatását, a hadviselés terheit, a nemesi vármegye szerepét kívánjuk megvizsgálni. Forrásul a korabeli vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek szolgálnak. A háborús időszak szabolcsi közgyűléseiről a 11. számú Prothocollum 104-től 120. fólióig terjedő része * tartalmaz nem túl részletes, de rendszeresnek mondható bejegyzéseket. Ezek latin nyelvűek, 1643. novemberétől 1645. szeptemberéig követik az eseményeket. A jegyzőkönyvben többször említik iratok megőrzését, levéltárnoknak /conservator/ adását, a megyei iratanyagnak azonban csak töredékei maradtak. I. Rákóczi György 1644. február 2-i tényleges megindulását hosszas latolgatás, a nemzetközi helyzet kedvező alakulásának kivárása előzte meg. A fejedelem igyekezett biztosítékokat szerezni svéd és francia szövetségeseitől, s meg kellett vásárolnia a török Porta elnéző támogatását is. Szándékai nem maradtak titokban sem Bécs, sem a felső-magyarországi vármegyék előtt. A szabolcsiak 1643. december 14-én a szomszéd megyék megkeresésére a királyhoz küldendő követségről határoztak, mivel hírét vették az erdélyi fejedelem hadi készülődésének. A megyék nemessége a fegyveres harc helyett békés megegyezést szorgalmazott. Szabolcs megye követküldését a főispán, gr. Forgách Zsigmond meghiúsította^, de a kassai főkapitány III. Ferdinándhoz írott leveléből megtudhatta a király, hogy "a felső megyék Rákóczi ellen fegyvert fogni nem akarnak, s a nádor közbenjárását kívánják". * Nem sok foganatja lett a királyi körlevélnek, amely hűségre és az ország fegyveres védelmére szólította föl a megyéket. I. Rákóczi György Erdélyből kijőve szinte akadály nélkül haladt előre: csatlakozásra bírta a partiumi megyéket, a váradi hadakat és a hajdúságot. "A Szabolcs vármegyei hét hajdúvárosbéliek idejekorán megintettek volna: ellenségesen ne kezdenék magokat viselni, sőt ... amikor kívántatnék, felülni tartoznának... "4. Kalló sem tanúsított ellenállást. A fejedelem 1644. február 16án nagy pompával vonult be a várba, másnap pedig innen küldte szét a háború okául személyes sérelmeit és a protestáns vallás üldöztetését megjelölő leveleit. Kalló várának tisztjei, katonái Barkóczy László kapitánnyal Rákóczi hűségére esküdtek és csatlakoztak mozgalmához.