Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Nemes Lajos: A Heves Megyei Levéltárban található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei források

Nemes Lajos A HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRBAN TALÁLHATÓ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FORRÁSOK A Heves Megyei Levéltár értékes forrásokat őriz nagyobb mennyiségben Szabolcs, kevesebbet Szatmár és Bereg megyék középkori és újkori történetére. A legkorábbi források amik az általunk vizsgált megyékre vonatkoznak, a Heves Megyei Levéltárban a Mohács előtti oklevelek gyűjteményében találhatók. A gyűjteménybe az Egri Püspökség és az Egri Káptalan anyagából kerültek ezek az oklevelek. Értékes adatokat tartalmaznak egyes településekre, azok birtokosaira, a különböző szolgáltatásokra és ugyanakkor egyes fontos történelmi eseményekre is. Az Egri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára /jelzete: XII-1/ is őriz oklevélmásolatokat a vizsgált megyékre és községekre. A jól használható személynév és helynév mutatók segítik a kutatók munkáját. Az Egri Káptalan Nagypréposti iratai a káptalan birtokjogaira, a Szabolcs megyei községek szolgáltatásaira, a majorságokra stb. szolgáltatnak adatokat. Itt találhatók pl. a Tisza szabályozási térképek. XV-XVI. századi adatokat tartalmaz az Egri Egyházmegye Szent János könyve, a "Liber Sancti Joannis", melyből 3 példány is található a Heves Megyei Levéltárban, /jelzeteik: XII-2/d/39, XII-2/d/40, XII-3/a/10/. Az Egri Püspökség és az Egri Káptalan birtokviszonyait rögzítő, sok későközépkori adatot tartalmazó okmánygyűjtemény, a nagy kiterjedésű egyházmegyében szétszórtan fekvő birtokok szolgáltatásaira és topográfiájára egyaránt bőséges adatot nyújt a kutatóknak. Az Egri Érsekség Gazdasági Levéltára is bőséges adatokat szolgáltat Szabolcs megyére. A jogbiztosító okmánykönyvekhez és iratokhoz tartozó "Liberi"sorozat /jelzete: XII-3/a/ tartalmazza a püspökség birtokaira, tizedszedési jogaira, a tizedbérletekre vonatkozó iratokat. Egyes falvak esetében megtalálhatók a XVI-XVII. századi urbáriumok is. Öt kötetben őrizzük a Szabolcs megyei dézsma adminisztrációra vonatkozó iratokat az 1665-1777 közötti időszakból, /jelzete: XII-3/a/236-240. Liber 119/15/. Nagyon részletes adatokat tartalmaznak a Szabolcs megyei dézsmajegyzékek /XII-3/c/30-40/. A megye tizedadminisztráció szempontjából négy districtusra volt osztva a XVI-XVIII. században, a kisvárdai, a dadái, a kallói és a nádudvari kerületre. A legkorábbi a kisvárdai kerületből 1549-1751, a dadáiból 1570-1751, a kallóiból 1576-1676, a nádudvariból pedig az 1577-1777 közötti időszakból maradtak fenn ~ bár hiányosan — jegyzékek. Meg kell jegyezni, hogy a