Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Gyarmathy Zsigmond: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára iratanyagának gyarapodása (1964-1993)

munkaértekezleten próbálta segíteni, tanácsokkal ellátni a megyei levéltár vezetése. A raktári férőhely is beszűkült annak ellenére, hogy a levéltár a megyei tanács épületéből 1973-1974-ben a múzeummal közösen a volt pártházba költözött. A fofigyelmet elsősorban a tanácsi és a vb jegyzőkönyvek összeszedésére irányították. 1977-78-ban az 1958-1965 között keletkezett jegyzőkönyekből 54,39 méter, 1979-ben 7,15 méter kötet, majd 1987-88-ban az 1966-1971 között keletkezett jegyzőkönyvekből 28,9 méter került átvételre. Az 1985 után keletkezett jegyzőkönyvekre az önkormányzatoknak vagyoni eljárásokhoz, stb. szüksége volt és még van is, tehát a teljességre törekvés jegyében erre még folyamatosan vissza kell majd térni. Azt sajnálatosan tudomásul kell vennünk, hogy ezt a fontos irategyüttest is károsodás érte, elvesztek, vagy megsemmisültek néhány helyen, a gondatlan kezelés vagy tárolás miatt. A Földhivataltól 1975-76-ban került kb. 50 méter irat a levéltárba, ez nagy segítséget jelentett a kárpótlási ügyek levéltári kiszolgálásánál. Nem volt szerencsés az Állami Építőipari Vállalat rendezetlen, segédletek nélküli iratainak (1955-1966) 1971 évi átvétele (101 m.), mert az egyáltalán nem jelentős építkezés, javítás, igen sok esetben lévén észak-magyarországi működési területű cég, nem is megyei vonatkozású iratokat tartalmazó fondja raktárférőhelyet köt le. Hasonlóan nem tűnik fontosnak a megszűnt Népi Ellenőrző Bizottság iratanyagának az 1988. évi kötelező átvétele (94 m.). A tanácsi és más tömegszervi iratokat egészíti ki a HNF 1989-ben átadott 47 méter rendezett iratanyaga. (1957-1989). A TIT és Nőtanács (0,42 és 1,1 m.) iratanyaga a politika történet kutatásának kiegészítő forrásbázisát adja. A kultúrtörténet egyik hasznos forrása a járási könyvtárak (4) 1984-ben levéltárban elhelyezett 20,87 méter iratanyaga. A gazdaságtörténet, a falutörténet kutatói az ÁFÉSZ (FMSZ)-től átvett, a TESZÖV-től és a tsz-ektől levéltárba került dokumentumokat kutathatják. Sajnos nem teljes forrásbázisról van szó, legtöbb esetben csak töredékek. Az ÁFÉSZ (FMSZ) átvett iratanyagának 2/3-a selejtezésre került, vagy további iratőrzésre eredeti irattárainak lett visszaadva. Iskoláktól kevés iratot kapott a levéltár. Főként anyakönyveket vettek át. Jelentősebb tételei az 1965-ben átvett Kemecsei Általános Iskolától 1975-1922 közötti 1 méter irat, a Nyíregyházi Ipari Iskola 3 méter irata, a Nagyhalászi Általános Iskola 1944-1960 közötti 10,40 méter iratmennyisége. A Nyíregyházi iskoláktól csak 10 méter iratot őriz a levéltár, ez csak töredék. A Kisvárdai Bessenyei Gimnázium értékes, de hiányos iratai így is hasznos művelődéstörténeti források. A levéltár igyekezett megmenteni lehetőségeihez mérten a családi irattárakat, illetve azok töredékeit. 1964-től 1990-ig nevezetesebb családok hagyatékából átvett iratok közül jelentősebb a báró Horváth család (Papp község) 1,7 méter irata, Molnár József csengeri vonatkozású gyűjteménye 5,7 méterben. Továbbá a