Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Kiss András: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai

A fennmaradt iratok arról tanúskodnak, hogy azokban a birtokperekben, bizonyos birtokokra, a Kállay örökösök a Báthoryak, illetve a Lónyaiak ellen kívánták jogigényeiket érvényesíteni a két Kállay leány közösen járt el. Már 1642. november 3-án Kállay Klára hiteles felhatalmazást ad Kemény Jánosnak, hogy képviselje őt a Báthory családot illetően minden perben. Szokás szerint ezek az örökösödési/birtokperek hosszú esztendőkig folytak. Ezekkel kapcsolatban Kállay Zsuzsannának magának is voltak perei saját jussáért. így 1649-ben a Lónyay és a Báthory családbeliek ellen a Kraszna vármegyei Somlyóújlak, Somlyógyőrtelek, Somlyószéce, Szilágybadacson és Érendréd birtokokért, valamint a szilágysomlyói és perecsenbeli részbirtokokért, akárcsak Bocskai Zsuzsannával és Wesselényi Annával ugyancsak Somlyószécsért. 1650. március 6-án Istvándiban Kállay Klára hatalmazza fel Kemény Jánost, hogy ezúttal a Lónyaiak ellen, a Perecsenért folyó perben képviselje.^ A családot rokoni kapcsolatok fűzték a rátóti Gyulaffy családhoz is. Kemény János sógoraként említi Gyulaffy Andrást, Kállay Zsuzsanna bátyjának szólítja. 1645. május 2-án Gencsen Kemény János megállapodik Gyulaffy Andrással, hogy 3500 forintért elzálogosítja neki szinérváraljai, apai és vámfalui részjószágait, a maga részéről viszont ugyanott, ugyanazon a napon Gyulaffy András kötelezi magát, hogy visszaadja Kemény Jánosnak, feleségének és utódjainak a szinérváraljai apai, vámfalui, avasújvárosi, udvari, batizi és más helységbeli elzálogosított birtokaikat, amint megkapja azt az 1500 forintot, amiért azokat zálogba vette. Ezzel az elzálogosítással lehet kapcsolatban az az 1645. július 4-én Szatmárról kelt levél, amelyben Gyulaffy egy szökött jobbágyról és egy másik, udvari jobbágyról ír, illetve 700 tallért küld, meg az az elismervény is, amit Kállay Zsuzsanna adott, hogy a Szatmár vármegyei jobbágyházakért átvett 1300 forintot.

29 Említettük, hogy a Lónyaiakkal már a Kállayak is kapcsolatban voltak még jóval Kemény János második, Lónyay Annával kötött házassága előtt. Erre utal Kállay Zsuzsannának Lónyay Zsigmonddal a kolozsmonostori konvent előtt kötött egyezsége Aranyosmeggyest, Berencét, Avasújfalut, Tartolcot, Bikszádot, Terepet, Bujánházát és Kányaházát illetően.

3 0 Viszont a következő, ugyancsak Lónyay birtokokra vonatkozó iratok már Lónyay Annával kerülhettek a Kemény levéltárba. Ilyen az az 1642. március 31-én Leleszen, a gyulafehérvári püspök előtt kötött megállapodás Lónyay Ilona Chichery Ambrusné és Lónyay Zsigmond között a Szatmár vármegyei Batizt, Avasújvárost, Udvarit, Szinérváralját, valamint a szabolcsi Büdszentmihályt és a zempléni Nagybárit illetően, ezt követően pedig az az 1643. március 18-án Aranyosmeggyesen kötött megállapodás, amely szerint ugyancsak Lónyay Ilona Chichery Ambrusné átadja bátyjának az említett avasi birtokokat és a büdszentmihályi szőlőt, azért az atyai gondoskodásért, amit Lónyay Zsigmond apjuk halála után iránta tanúsított.

31 Ugyanazon az úton juthattak a Kemény levéltárba a kiskocsi részjószág Lónyay Zsigmond általi elzálogosításáról, a Lónyay Menyhártnak Vasváriban zálogba