Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Czövek István: Az 1867-es kiegyezés és Kelet-Európa

demonstrációként értékelhető főként Ausztriával szemben, amely ugyanebben a periódusban rendezte viszonyát a kiegyezésben a magyarokkal, ezzel egyidőre lezárva a politikai jogok gyarapítása felé vezető utat a birodalom szláv többsége előtt. E nemzetiségek kacérkodása a pánszlávizmussal, közeledésük Oroszországhoz nem fenyegetett tényleges elszakadással, inkább csak taktikailag, érzelmileg volt fontos. 16 Európa számára azonban éppen ez bizonyította, hogy egy erős osztrák birodalomra van szükség, és nem egy labilis új államalakulatra, orosz vezetései. A szláv egység megteremtése hivatalos kormánypolitikává csak a XIX. század utolsó harmadában vált Oroszországban. A szláv nemzetiségek azonban ekkor már a nyugat-európai államoknál kerestek támaszt, hiszen a szláv kongresszus nem győzte meg őket arról, hogy a nyugati civilizáció értelmes dolog. Nagy hibát követett el a dualista kormányzat, s ezen belül a magyar politikusok tábora, hogy az Oroszországtól elforduló nemzetiségeket jogaik biztosításával nem próbálták meg a Monarchián belül tartani. Ennek következményeit jól ismerjük a XX. századból. A magyar politikai életet betöltötte saját történelmi jogainak visszaszerzése, mint láttuk a vármegyei önkormányzatoktól kezdve az országgyűlésig, s a figyelmeztető jelzéseket nem érzékelték súlyuknak megfelelően. Jegyzet ek 1. Diószeg I.: Üllő és kalapács Bp. 1991. 37. o. 2. Ezt levéltári adat is bizonyítja. Sz.Sz. Tatyiscsav 1860-1872-ig a bécsi nagykövetségen külön értékelést ad a csehekről, dalmátokról, horvátokról. Centralnij Goszudársztvennij Archív Rosszii továbbiakban CGARI F. no. 597. op. No. 1. jegy. hrany. No 875-206-211. 3. SZSZBMÖL Szatmár vármegye IV.B. 651. 1. főispáni megnyitó beszéd. 4. SZSZBMÖL Szatmár vármegye IV.B. 651. 3. 5. SZSZBMÖL Szabolcs vármegye IV.B. 651.1. 1861. jún.3. 99. 6. SZSZBMÖL Szatmár vármegye IV.B. 651.1. szept. 2. 294. SZSZBMÖL 1867-72. évi bizottmányi ülések, megyei közgyűlési tárgyak mutatókönyve Szabolcs vármegye IV.B. 253/28 szept. 2. 64, 663. 7. F.Reverter, F. Beust és A.M. Gorcsakov Szláv kongresszussal kapcsolatos levelezését Karek Karabunda: Pout' Cethu do Moszkvy 1867. a rakouská diplomácia /Pragua 1924./ c. munkája alapján közli M.B. Petrovich: The Emergence of Russian Pauslavism 1856-1870 /New York, 1956./ c. munkájában 214. 8. Niederhauser E.: A Sclavofilek történetszemléletéhez. In: AUD S;ries Nistorica5.sz. 1966 27-42. 9. CGAR F.N° 597 op. N° I. jegy. hrany. N° 49.