Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

László Géza: Nyíregyháza mezőváros tanácsa (1838-1848)

Az 1838-as választás után a polgármestert a belső, városbeli ügyekben a kinevezett polgármester-helyettes, míg a városon kívüli, pusztabeli feladatok elvégzésénél a városgazda helyettesítette. A polgármester évdíja 200 pengő forint volt.

13 Főjegyző és tiszti ügyész (fiskális, főügyész) A főjegyző a Választott Közönség jegyzőjeként tevékenykedett. A Belső Tanács ülésein csak akkor lehetett jelen, amikor a vármegyével és a katonasággal folytatandó biztosi és politikai tárgyak voltak napirenden. E témák kidolgozása és ügyintézése az ő feladatkörébe tartozott. Mentesítették a városházán való mindennapos tartózkodás kötelezettsége alól. Az iratos vasláda három kulcsának egyikét magánál tartotta. A főjegyző esküt tett feladatainak pontos elvégzésére, amelyben kiemelten szerepelt a város iratainak rendben tartása. 0 A tiszti ügyész hivatalból jelen volt a Külső Tanács törvényes ülésein. Nyilvántartást vezetett a város pereiről. A főjegyzővel együtt minden év elején elkészítették a város bevételeinek és kiadásainak mérlegét. A főjegyző és a tiszti ügyész, mivel külön számvevőszék nem volt, számvevői feladatot is ellátott.

14 A két Tanács összetétele Jogállás szerint az 1838-ban megválasztott két tanács tagjai között összesen 14 %-ot tettek ki a nemesek. Ez több mint duplája a város összlakosságában elfoglalt 6 %-os arányuknak. Ha a két tanácsot külön-külön figyeljük, akkor a Külső Tanácsnak 11 %-a, a Belső Tanácsnak pedig 29 %-a nemes. Ez utóbbi a városbeli arányuknak már közel ötszörösét jelentette.

15 Felekezeti megoszlásuk összhangban van az egyes vallásoknak a város összlakosságában elfoglalt helyével. A két Tanácsnak összesen: 76 % evangélikus, 11 % római katolikus, 8 % református, 5 % görög katolikus tagja volt.

16 Foglalkozás szerinti összetételük a két Tanácsot együtt vizsgálva: gazda 43 %, iparos 29 %, ügyvéd 12 %, hivatalnok 9 %, orvos 3 %/. Az iparosok között egyaránt megtalálható az asztalos, csizmadia,.könyvkötő, kalapos, lakatos, rostás, szabó.

17 Életkor szerinti megoszlásuk nagy hasonlóságot mutat. A Belső- és Külső Tanács átlagéletkora majdnem megegyezik: 44, illetve 46 év. A legfiatalabb személy a 24 éves Benedikty Ágoston, aki a Belső Tanács tagja, apja a város orvosa. A legidősebb pedig a 76 éves Súlyán József, a Külső Tanács tagja.

18