Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margócsy József: Születésnapi tisztelgés Balogh István előtt
MARGÖCSY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPI TISZTELGÉS BALOGH ISTVÁN előtt Tudomásom szerint a legrégibb, Balogh Istvánra vonatkozó levéltári adat az, hogy 1912. november 29-én megszületett Debrecenben. - Ugyanitt végzett középiskolai tanulmányai után a Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán főleg Rugonfalvi Kiss István és Szabó Dezső óráit hallgatta -az index tanúsága szerint- 1931 és 1935 között. Következett az u.n. gyakorló év: ezt megfelezte a katonakötelezettség és a szolgálati alkalmassági minősítés. Tgy már 1936. február 5-én letehette pedagógiai vizsgáit s lett okleveles földrajz-történelem szakos középiskolai tanár. Egyetemi abszolutóriumának megszerzése után tett egyetemi doktori szigorlatot debreceni vonatkozású történelmi témából, még 1935-ben. - Jó harminc év múlva, amikor már enyhült személyének 1956 óta húzódó kedvezőtlen megítélése, 1966-ban szerezte meg a kandidátusi fokozatot, mint a néprajztudomány művelője. Pista Bátyánk továbbra sem fáradt bele a bürokratikus előírt hivatalos precedúrákba, és két évtizeddel később, immáron 73 éves korában állt ki a megmérettetésre, az akadémiai doktori fokozat elnyerése érdekében. Megjegyzendő, hogy akkoriban már -levéltári mércével mérve- egy méternél is jóval nagyobb hosszat tett ki a tudományos életben gyakran idézett, méltatott könyveinek, publikációinak egymás mellé helyezhető nyomtatott "iratanyaga"... 1946-ban, az u.n. tanárképző s egyetemi hallgatók részére adott elő társadalomtudományi alapismereteket, - mivel ez kötelező vizsgaanyaga a leendő történelemszakosoknak. Egyidjüleg történtek lépések Szabó István, Szabó Dezső, 111. Bárczi Géza professzorok részéről Balogh Istvánnak egyetemi magántanári habilitációja érdekében; akkoriban ez volt az egyetlen lehetőség a tudományos kutatás eredményességének elismertetésére: ez a lépcső az egyetemi oktatásba való rendszeres bekapcsolódáshoz, ő akkor mér a néprajz és a népiségtörténet kapcsolataival foglalkozik, - követve Tálasi Istvánnak kutatási beszámolóit, elvi cikkeit. Az említett professzorok támogatása sikerrel járt.megtarthatta az akkor kötelező, u.n. magántanári próbaelőadását,s ennek folyományaként adta meg számára a miniszter -pontosan 1947. aug. 19-énÉ az egyetemi előadási jogot, tehát a venia legendit ; a Tiszántúl népiségtörténete című tárgykörből, ő lett az első - és volt az egyetlen magéntanéra az áldott emlékezetű Szabó István profeszszornak.
