Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Filep János: Egy volt „hadifogoly” emlékezése (1944–1948)

Ezek után néhány mondatban, csak vázlatosan életem itthoni alakulásáról. Első dolgom volt tájékozódni a hazai lehetőségekről, hiszen míg odavoltam sok minden megváltozott. Kissé idegennek éreztem magam, mert én ts nagyon megváltoztam. Személyiségében, a társadalmi viszonyokról alkotott felfogásában, egy teljesen más ember tért haza. Értetlenül fogadták, hogy hazatérésem után azonnal beléptem a helyi kommunista, akkor már Magyar Dolgozók Pártja szervezetébe. Nagy felháborodást váltott ki családi és rokoni környezetemben amikor megtudták, hogy ateista vagyok. Nem értették, hogy ez hogyan lehetséges. Nem volt tehát könnyű a helyzetem, de ettől kezdve sorsom alakulását döntően a párt határozta meg. így kerültem 1949 őszén a lónyai községházára mint közigazgatási gyakornok. Ezt a munkát szerettem, jól haladtam a szakmai fogások elsajátításában és viszonylag gyorsan megtanultam gépírni. Terv volt, hogy 1950-ben jegyzőtanfolyamra küldenek. A párt azonban másképp döntött. 1950 május végén jött a telefon, hogy másnap reggel cuccal együtt jelentkezzek a vásárosnaményi járási pártbizottságon. Reggel jelentkeztem, Papp László járási titkár fogadott és közölte velem, hogy "Filep elvtárs úgy döntöttünk, hogy te a mai nappal kezdődően itt fogsz dolgozni". Kissé meglepődtem, de azért jól esett, hogy éppen énreám gondoltak. Apparátusi dolgozó lettem és mint adminisztrátor, gazdaságvezető, tagnyilvántartó kezdtem munkához. 1951 augusztus 18-án megnősültem, 1952 októberében született meg a kislányunk. Még 1951 év végén elvégeztem Nyíregyházán a megyei háromhónapos pártiskolát. Az iskola elvégzése után 1952 január első napjaiban -ha jól emlékszem talán 5-én- megjelent a járási pártbizottságon Végh András megyei káderosztály vezető és közölte, hogy holnap jelentkezzek a megyei pártbizottság szervezési osztály vezetőjénél Urbán Szabó Bélánál, mert ott fogok dolgozni. A pártban ekkor ez volt a szokás, ha szólítottak menni kellett. így lettem a megyei pártbizottság munkatársa, ahol mint információs felelős dolgoztam. 35 évet töltöttem az apparátusban ami nem csekély idő. Ennek részletes leírása szétfeszítené a jelen visszaemlékezés kereteit -de nem is volt ilyen célja- ezért ettől eltekintek, talán majd megírom. Mint pártmunkás végeztem el a 7-8 osztályt, majd 1956-ban érettségiztem és a 60-as évek végén az egyetem befejezésével zártam tanulmányaimat Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsész Karán történelmi szakon. Tanulni mindig szerettem, képzésemre nagy gondot fordítottam. 1964 február 1-vel kineveztek az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága archívumának vezetőjévé. Ezt a munkát nagyon szerettem, szívvel-lélekkel végeztem. Ebből a beosztásomból jöttem nyugdíjba 60 éves koromban 1985 december 31-én. Azóta családomnak, két kedves unokámnak élek.