Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Pók Judit: A Rétköz Szabolcs vármegye katonai leírásában (1782–1785)

gyűjtőterülete volt. A kb. 142.000 kat. holdnyi területen a katonai adatfelvétel idején, pontosan 100 évvel a lecsapolás előtt, még érintetlen volt az ősi lápvilág, amely hasonlíthatott az EcsedHáphoz^6/-Remél jük, hogy Kiss Lajos már klasszi- » kusnak számító Régi Rétköz c. munkáját ki tudjuk egészíteni néhány újabb adattal ebből az idáig feltáratlan és nagyon ritkán használt forrásból, ni Szabolcs megye leírásából három rétközi község kimaradt^ * Tuzsér, Óntelek és Rozsály. Valószínűleg az idegen származású katonatisztek tévedése az oka, más esetben is többször előfordul hasonló pontatlanság a közigazgatási határokat illetően. A három település adatait nem tudtuk beépíteni a dolgozatba, de a többi 27 révén valószínűleg sikerült rekonstruálni hogyan látták katonai szemmel a Rétközt 1782-1785-ben. A felvétel katonai célból jött létre, így természetesen csakis hadászati szempontok határozták meg, hogy milyen adatokat rögzítettek. Ez teszi különlegessé az országleírást is: olyan adatokat tartalmaz, amelyek a többi 1 eírásban,helységnévtárban nem lelhetők fel. A szubjektivitás ugyancsak katonai szempontok miatt nem érvényesülhetett, mindig azonos kérdőpontokra kellett válaszolni. A felvétel során az országot I-től XXXIX-ig terjedő függőleges osz lopokra/colonne/.ezeken belül pedig vízszintesen, nyugatról keletre haladva sectlokra osztották. Ez határozta meg a leírás menetét is. Az adatrögzítő tisztek osztrák és cseh származásúak voltak, hallás után írták le a földrajzi neveket, ezért gyakori a torzulás. A már elkészült, térképekkel a kezükben járták e településeket, gyakran találunk erre utalást:"...ahogy azt a térképen jeleztük..." Az azonos kérdésekre adott választ előre elkészített táblázatokon rögzítették. A kérdöpontokat az Udvari HaditaT

ft/ nács még 1764. május 13-diki rendeletében meghatározta'.' 1. A megye neve. 2. A helység neve. A leírásban sokkal több települést találunk, mint a térképeken, vagy a helységnévtárakban, mivel itt a szétszórt házakat, a pásztorok, dohányosok szálláshelyeit is önálló közigazgatási egységként tüntetik fel. A névvariánsokat is megadják, ha van, pl. Kótaj, vagy Keresztút. Előfordul, hogy németre fordítanak és a település közigazgatási rangját is megjelölik, pl. Kisvárda mezőváros: Klein Warden Markt. 3. Hányadik colonnében és sectioban fekszik. 4. Távolsága a szomszédos lakott helységektől katonai lépés- ¥ ben mérve, egész-, fél és negyedórában kifejezve. Például Vencsellő Balsától 1/2, Rakamaztól 2 3/4, Gávától 1/2 órára van. Érdekesség Ibrány és Halász esetében, hogy kétféleképpen adják meg a távolságot: szárazon 5, vizén 1 órára 4 vannak egymástól.