Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár a történelemtudományért (1964–1975)

Balogh István: Debrecen állapota 1791-ben. /Hajdú-Bihar megyei levéltár közleményei. 2 ív/ Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára 1723-1849. /Levéltári Szemle, ünnepi szám 1,5 ív/ Balogh István: Néprajzi lexikon pásztorkodás és közigazgatási címszavai, kb. 3 iv. Németh Kálmánná: Szabolcs vármegye levéltára 1850-1949. /Levéltári Szemle ünnepi szám, kb. 1 ív./" A levéltár önálló, saját kiadásban sem Közleményt, sem Évkönyvet, sem önálló müvet kiadni nem tudott. Hogy lett volna mit, az az előbbiek alapján nem kétséges. Hársfalvi Péter és Balogh István, a lehetőségek bővítése nyomán Csermely Tibor bevonásával országosan is elismert Történelmi Olvasókönyvet, közös munkával, megyei tanács kiadásában jelentettek meg. 1976-ban a Rákóczi évfordulón a megyei levéltárnak első közleménye jelent meg. Ez a történelmi forrásközlemény, a helytörténetírás és a kortörténet tudományos igényeinek magas szinten megjelenő publikációja Benda Kálmánt idézve, az országszerte megjelenő, Köpeczi Béla nagy monográfiája /a francia kapcsolatokról/ és sok más könyv között az egyetlen volt, amelyben forrásokat kapott az olvasó kellő kritikai kiadásban. Gondolom tisztelt hallgatóim kitalálták, hogy ezt a kéziratot Balogh Istvánról kaptuk örömömre szolgál, hogy menedzselhettem annak - szerény kivitelű tartalmában azonban nagyértékű munkának a publikálását. Tárgyam tulajdonképpen 1975 nyarával véget ért, de az előbbiek is bizonyítják, hogy Balogh István levéltári munkája nem. Tudományos szaktanácsadó, főlevéltáros napi két órában a mai napon is, s mellette igazgató lehetek, immár 18 éve nem aktív, azóta nyugdíjas, de heti két nap szorgalmával, aktív levéltári szakmai munkájával a megyei levéltár tudományos munkájának megbízható oszlopa. Az említett aktív munkája évtizedében sok mindent megcsinált ebben a levéltárban, mi itt csak költözködést, az iratmentést és a tudományos feldolgozást idéztük. így történész, muzeológus, rajzkutató, levéltáros, vagyis mindezeket egyszemélyben egyesítő tudós, a Balogh István nyugdíjas levéltárigazgató. Sok mindenre ez a gigantikus erő sem volt képes, mindent nem végezhetett el levéltári életének első évtizedében. Ezeket ránk hagyta, de nem úgy hogy "fogjátok meg és vigyétek", hanem úgy hogy: "fogjuk meg és vigyük". Badacsonyban, szülőföldemen volt egy 80 éves barátom, aki ha valamit honorálni akartak neki, akkor azt mondta, hogy "ennyi jóság nem jár ezért." Azért a "száraz kenyérért nem ennyi jóság jár mondjuk mi mai levéltári, egész napra kinevezett dolgozók Pista bácsinak. Az ő szerénysége tudom ebből nem enged, ezért valamenynyikünk nevében, bár méltatlanok vagyunk rá, mi köszönjük Neked a Tőled kapott "jóságot".