Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család

MARGÓCSY JÓZSEF A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD Elöljáróban Közismert tény,hogy Nyíregyházán, -elsősorban a XIX. századnak második felében- a kereskedelem kibontakozását, a bankélet megerősödését, a jogi élet ellátását, az egészségügy szintentartását az idetelepült zsidóság hatékony közreműködésével érte el a város. Ez a helyzet úgy jöhetett létre, hogy itt -már a szabadságharc előtt- kellő szívélyességgel fogadták azokat a mesterembereket, szolgáltató vállalkozókat, értelmiségieket: mindenkit, így a zsidókat is, akik azokat a szakmákat értették, gyakorolták amelyeket az őslakos evangélikus tirpákság s a következő nemzedékek eddig nem művelték saját körükben. Az ideérkezett zsidó családok Nyíregyházán az országos gyakorlatnál nagyobb kedvezményeket kaptak. Ezt aztán az idetelepült, polgárjogot nyert zsidók nagymértékben "viszonozták", azaz bizonyították beilleszkedési szándékukat, integrálódási törekvésüket. Ez a dolgozat afféle kiemelt mutatvány a nyíregyházi zsidóság életét illető kutatásaim eredményeiből. Talán nem elhamarkodott remény, hogy az általánosabb összegzést majd egy másik, nagyobb dolgozatban tárhatom az olvasó elé. Most ez az áttekintés egyet len családot vesz részletesebb vizsgálat alá:azt a Hoffmann-fami 1 iát, amelyik -ismereteim szerint- itt jellegzetesen fejezte ki az integrálódás szellemében fogant, tetteiben is megmutatkozó hajlamát. Következtetés vonható le ezúttal egy másfajta, tipikus viselkedési formára is. H.Adolf a klasszikus liberalizmus opti- mista korszakában élt: kilenc gyermekét taníttatta, a saját indulásához képest sokkal magasabb társadalmi, vagyoni helyzetbe is juttathatta, viszont ezek a gyerekek, majd az unokák már egyre ellenségesebb korszakban éltek. Elég egy pillantást vetni itt, a II. rész áttekintését segítő táblázatokra, hogy lássuk ennek a változásnak megjelenését a gyermekek számának jelentős csökkenésében. A -legidősebb gyermekek- családjában 5-4-5, azaz 14 gyerek született, a másik hat gyereknek összesen kilenc utódja van, Ernőnek /a rendelkezésre álló adatok szerint/ nem volt gyermeke. Igazolódik az a felfogás, hogy a demográfia adatai kézzelfoghatí eligazítást szolgáltatnak, egy-egy korszak mentalitásának jobt megi smeréséhez. Itt kell jeleznem, hogy kutatásaim, természetesen, nem előzmények nélküliek. A nyíregyházi levéltár a XIX. század elejétől a helyi sajtó a maga módján 1867-től, meglehetősen sok tájékoz-