Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Dessewffy György: Egy hitbizomány hanyatlása

tétel: 12 160 kat.hold - 1944-ben -. Az 1867-ben, Kálmán gróf által alapított hitbizomány kb. 40 ezer kh-nyl birtok, mint erről fentebb már szó volt: akkor az ország legnagyobb hitbizományi uradalmai között a hatodik. - Az 1920-as években, az első világháború utáni földreformok stb. után ez a terület kb. 24-25 ezer kh-ra csökkent. Majd az 1930-as évek végére, az előző majoreszkó hátramaradott családtagjainak területi és pénzbeli kiegészítése után immáron 12 160 kh. maradt, - s ez került aztán földosztásra 1945-ben. = A romlás hátterében folyt egy, még ma sem minden részletében ismert "mesterkedés", amely a majoreszkó két veje: Molnár Viktor és Hofer Cuno együttműködésével majd kemény ellenségeskedésével folyt, megannyi részlet-perrel. Még a húszas évek elején, az inflációs időkben nagy reményekkel és nyereséggel kecsegtető, de ingatag alapokon álló, hamarosan veszteségessé vált közös vállalkozásokat indítottak. Folytatásként egymást vádol táRITTukások miatt, annál inkább elkeseredetten, mert világos megosztást, felelősséget vállaló-megjelölő szerződéseket soha nem írtak alá, ráadásul a külföldön élő majoreszkónak szinte kizárólag szóbeli üzeneteire hivatkozva döntöttek a sógorok - a pillanatnyi erőviszonyok és érdekek szerint. így következett el a harmincas évtized vége, amikor a hitbizomány területének lényeges csökkenése miatt már nemigen volt szükség magasabb képzettségű vezetőkre, annál is kevésbé, mert maga Aurél gróf is gazdasági akadémiát végzett jó szakember, körültekintő gazda. Ugyanakkoriban a visszacsatolások következtében a földművelésügy országos felügyeleti feladatai lényegesen megnőttek: igy 17 éves uradalmi gyakorlatomat, szakképzettségemet ls figyelembe véve, az illetékesek szívesen vették érdeklődésemet a Földművelésügyi Minisztériumban. Mindezek eredményeként 1942 január 1-i hatállyal kineveztek gazdasági felügyelőnek - Pest megyébe, budapesti székhellyel. III. Néhány epizód, mozaik a hitbizomány hétköznapjaiból a./ Az uradalmi iskolák és tanítóik: Munkaköri feladataim közé tartoztak a gőrögszál1ási és a paszabcsúcsi iskolák ügyei is. A görögszállási a régebbi, ott Hadházy György uradalmi tanító működött. A paszabcsúcsi, nagyobb uradalmi iskolát odaérkezésem idején építették fel, de a tanítóházaspárnak szánt lakást Schultz Lajos uradalmi állatorvosnak adták oda: érdeke a gazdaságnak, hogy az ott fekvő nagyértékű állatállomány miatt kinnlakjék az állatorvos. Az új iskolába 1924 őszén Oscsenda Béla került tanítónak: lakása az új iskola irodája lett, étkezni pedig bejárt hozzánk, Varjúlaposra a tiszti étkezdébe. Ez kb. egykilométeres utat jelentett számára, de az akkori nehéz elhelyezkedési viszonyok között ez nem számított nehézség-