Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Nagy Ferenc: Újabb adatok a „magyar nábob” történetéhez

gyámsága alá. Ez idő tájt a Keltz fivérek már nagykorúak voltak, József még 1815-ben megnősült, János pedig az 1820-as évek elején alapított családot. Mária később ment férjhez, 1830-ban még mint kisasszony szerepel a kótaji római katolikus anyakönyvben. A gyermektelen, már öregedő Antalnak bizonyára a szemefénye lehetett a kis Ferkó. Gyermekéveiről nem maradtak feljegyzések, írások, de feltételezhetjük, hogy a korban hozzáillő falubeli, valamint a rokonságához tartozó ifjakkal töltötte mindennapjait. Az is bizonyosra vehető, hogy édesanyja Irinyi Julianna révén az Irinyi családdal is élő kapcsolata volt, hiszen az ugyancsak Ibrányi Antalnál élő Keltz Mária Irinyi Ignácznak lett a felesége. Az Irinyiek és a Jósak szintén rokoni kapcsolatban voltak, Ferenc édesanyjának Jósa Klára volt a nagyanyja. Hihető tehát az az állítás, melyet a szájhagyomány és a családi emlékezet is táplá122hogy Józsa Gyuri és Ibrányi Ferenc gyerekkori jőbarátok voltak, s kapcsolatuk a felnőtt korban is megmaradt. Tekintettel arra, hogy az Egy magyar nábob keletkezéstörténetét az író összes műveinek kritikai kiadásában óriási jegyzetanyag alapján feldolgozó Szekeres László a Kárpáthy János és Ibrányi Ferenc közötti párhuzam mellett kötelezi el magát,

23 a rendelkezésünkre álló levéltári források alapján Ferenc életét különös gondossággal kell megvizsgálnunk. A kótaji és az ibrányi keresztelési anyakönyvek 1830-1842 közötti feljegyzéseiben rendkívül gyakran találkozunk a nevével. A gyakoriság olyannyira szembetűnő, hogy nyugodtan állíthatjuk Ibrányi Ferenc közkedvelt és közismert figurája volt korának. Unokatestvére Keltz János három gyermeke közül kettőnek, József négy gyermeke közül háromnak ő a keresztapja. Ezenkívül számtalanszor szerepel keresztszülőként jobbágyi, illetve nem nemes származású emberek gyermekeinek a keresztelésekor. Ilyenkor a fiúgyermek kivétel nélkül a Ferenc nevet kapja. Sem a nagybátyja Antal, sem a Keltz fivérek, sem más kótaji és ibrányi nemesek nem igen vállalnak ilyen "komaságot", csak Ferenc. Arról nem is beszélve, hogy törvénytelen gyerekek keresztapaságát is elvállalja. "1838 dec.02. Ferenc törvénytelen fiú kereszteltetett anyja Lakatos Mária nemtelen, keresztszülők: Ibrányi Ferenc és Keltz Mária." 24 Mindössze egyszer fordul elő, hogy a törvénytelen gyerek keresztapja nem Ferenc, hanem Keltz József legénykorú fia, Miklós, de a megkeresztelt gyermeket ekkor is Ferencnek nevezik. Ezek a bejegyzések megerősítik azokat a feltételezéseket, amelyeket az "úrfi" kicsapongó életéről, mulatozó, tivornyázó magatartásáról korábban tettem/

5 Azt is bizonyítják, hogy Ferenc nagybátyja haláláig, 1842-ig K6tajban élt, noha nagykorú lévén már megkapta az apja után járó vajai birtokrészt. Az utolsó "komaság", az utolsó bejegyzés egy évvel Antal halála után történt. Ferenc neve ezután eltűnik az