Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Hegedűs István: Esze Tamás ezredében, a Felső-Tisza-vidéki vármegyék (Bereg, Szabolcs, Ugocsa és Ung) hadfogó nemeseinek 1706. évben készült lajstroma

jobbágy és az uraik közötti már korábbról is meglévő nem kis feszültségeket, ezért Rákóczi fejedelem Szatmár közelében Vetésen 1703. augusztus 28-án kiadta az immár harmadik pátensét /kiáltványát/, amely a hadseregszervezés társadalmi vonatkozásait szabályozza. Lényege: Minden egyes fegyvert fogott jobbágy a fejedelem oltalma alatt áll. A jobbágykatonák közvetlen családtagjaival együtt menekülnek mindenemü földesúri teher és úrbéri szolgálat alól,a hadélelmezés kötelezettségén kívül közmunkával, fuvarszolgálattal vagy bármilyen vármegyei, illetve községi adóval nem terhelhető. Sőt az ősz beálltával a katonabeszállásolás súlyos kötelezettsége alól is mentesülnek. Az otthon lakó jobbágyok viszont kötelesek a régi rend szerint szolgálni a földesurukat. Hogy a vetési pátens kijátszása elkerülhető legyen a fegyvert fogó parasztokat nyilvántartásba kellett venni. A pátens végrehajtása körül bonyodalmak ugyan adódtak, de több főtiszt így Károlyi Sándor is egyetértett annak szükségességével. A kuruc hadat Rákóczi fejedelem állandó jellegű zsoldos sereggé kívánta átszervezni. Az ehhez szükséges költséget azonban a korábbi hagyományos adózással nem lehetett biztosítani. Ki kellett dolgozni tehát egy olyan adórendszert, melyhez az ország összes anyagi ereje fel van mérve, beleértve minden jövedelmi forrást, még az adózó család munkaerejét is számításba véve. Az 1707-es ónodi országgyűlés az új adórendszert jóváhagyta, és meghatározta végrehajtását, ide értve a felmérés mikéntjét is. Az adóegység alapja továbbra is a dica /rovás/ maradt, ez 30 forint értéknek felelt meg. Egy dica értékű volt minden 16 éven felüli személy évi munkajövedelme, állatoknál négy évnél idősebb ökör, 16, tehén 2, meddő tehén 4, egyévesnél idősebb juh vagy sertés 12, kecske és méhkas 16 tett ki egy dica értéket. Volt dica egység kalászosokra, borra, kereskedelemre, pálinkafőző üstre, iparra stb. Az új összeírás nem vett figyelembe semmi korábbi adómentességet, csak a katonai szolgálattal adott adókedvezményeket. A vitézi rend tagjai, tehát a katonák minden rovatban mentesültek egy dicát érő vagyon terhe alól. A negyed dica értéket meg nem haladó vagyon adómentes maradt és a rovatokon felvett adatok más rovat adataival nem voltak összevonhatók. A dicaösszeírásokat még 1707 nyarán elvégezték és a nyár végén, kora ősszel az akkori kuruc állam területén beszedték. /Lásd: 2. számú melléklet dicaösszéírását és kivetését./ 1708-ban a dicaértékeket módosították, egyebek mellett a módosított dicatörvény szerint minden paraszti és polgári dica után havi 20 dénár és minden nemesi dica után havi 30 dénárt kell fizetni, ez évente 2, illetve 3 rajnai /rhénes/ vagy másként német forintnak felel meg. A készpénzfizetésen kívül minden dica után é-