Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Lekli Béla: A Napkori Nemzeti Bizottság

be, ellenben az össz-szakszervezet öt rendes tagja egyikének értelmiséginek kell lenni. Ezt az erőszakkal kicsikart változatot viszont már a kisgazdapárt nem fogadta el, nem tartotta igazságosnak, taglétszámával arányosnak. A szeptember 3-i ülésen az elnök törvényes megoldást sürget. Ehhez azonban szükséges volt, hogy az egyes pártok taglétszámáról biztos adatai legyenek a bizottságnak. Ezért kéri az adatok újabb beadását. A kommunista párt ennek bemondását megtagadta. A parasztpárt 384 tagot jelentett be, de ezt sem törzskönyvvel, sem pedig belépési nyilatkozattal nem igazolta. A kisgazdapártnak ez idő szerint 563 tagja volt, aminek igazolására mind a törzskönyvet, mind a belépési nyilatkozatokat a bizottság rendelkezésére bocsájtotta. Ezután az egyes tagok által tett javaslatok bírálata közben a parasztpárti Hepp János és V. Orosz András valamint a kisgazdapárti Lipták József között heves vita keletkezett. Ennek során Hepp János a kisgazdapárt elnökét, Lipták Józsefet többször egymás után azzal fenyegette meg, hogy hat hónapra internáltatja. V. Orosz András pedig kijelentette, hogy ha nem egyeznek meg, abban az esetben felforgatja az egész falut, de mégis nekik lesz igazuk. Ennek előzménye az volt, hogy nevezettek mindketten rendőri szolgálatot teljesítettek a községben, s e tisztségük 1945. szeptember 1-én szűnt meg. Az év augusztus 31-én, amikor még közszolgálatot teljesítő rendőrök voltak, a kisgazdapárt több tagját a parasztpártba írták át. Ennek kivizsgálása céljából a kisgazdapárt elnöke a szeptember 1-én szolgálatba lépő államrendőrséghez fordult. A két parasztpárti ilyen szokatlan és modortalan fellépésére Somlyói Adolf bizottsági tag a gyűlésről eltávozott. Károlyi Antal /polgári demokrata/ javaslatát pedig a szakszervezeti elnök, Nagy László utasította vissza azzal a megjegyzéssel, hogy "A tanító úr javaslata nem számít." A kedélyek lecsi1lapulésa után a bizottság végül is a következő határozatot hozta: A községi képviselőtestületbe a kisgazdapárt 8 rendes és 2 póttagot, a parasztpárt 6 rendes és 1 póttagot, a szakszervezet is 6 rendes és 1 póttagot, a szociáldemokrata és kommunista párt egyaránt 3-3 rendes és l-l póttagot a polgári demokrata párt pedig 2 rendes és 1 póttagot küld. Azonban a kommunista párt bizottsági tagja ezt a javaslatot sem fogadta el, hanem ragaszkodott a megelőzőleg megállapított 4 rendes és 1 póttag beküldéséhez. A fentiek után érthető, hogy az egyik megoldás ellen a kisgazdapárt, a másik megoldás ellen a kommunista párt élt panasszal a belügyminiszternél. A belügyminiszter a válasz előtt előbb kikérte az Igazságügyminisztérium véleményét. Az Igazságügyminisztérium ügyirata szerint a kisgazdák panaszukban előadták, hogy a képviselőtestület megalakítása nem felel meg a lakosság óhajainak, mert a képviselőtestület egyharmadát kizárólag iparosok alkotják, holott az összes iparosság nem teszi