Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Lekli Béla: A Napkori Nemzeti Bizottság
12-töl, az egyesüléstől az MDP tagja - a Nemzeti Bizottság elnöke. Az aláíró tagok július l-jén a következők:Lipták József, Hepp János, Czirjék János, Stankóczi István, V. Orosz András, Kapcala Mihály, Neizer Imre. Vagyis Lipták József kivételével a kisgazda és polgári párti küldöttek már "kikoptak". Az 1948. augusztus 8-1 bizottsági ülés tanúsága szerint pedig a bizottság már "halódik". Az új MDP tagjaira zsugorodott. A volt szociáldemokrata Kovács József elnököl és mindössze a kommunista Czirják Miklós és Czirják János, valamint Zalatnay Károly jegyzőkönyvvezető van jelen. Augusztus 12-én sem tolong a tagság: Kovács József az elnök, Zalatnay Károly jegyző, Ragány János, Czirják Miklós, Donka 6yörgy, Völgyi Sándor pedig bizottsági tagok. Az augusztus 8-i ülésen Kovács József elnök bejelenti, hogy a bizottság hiányzó tagjai annak dacára, hogy értesítve lettek, az értesítőlvet alá is írták, nem jelentek meg. Az ügy fontosságára nézve a bizottság a gyűlést kénytelen megtartani. Bejelenti, hogy Laskay Miklóstól Napkor község vezetőjegyzőjétől átirat érkezett minden párt és népi szerv vezetőjéhez, melyben tudatja, hogy a község képviselőtestülete, valamint az egyes bizottságok tagjai nem törődnek a község közügyeivel, azok teljes érdektelensége miatt minden fontos közérdekű munka gátolva van. Ennek következtében a közigazgatás megbénul. A közigazgatási munka azonban nem állt meg, az átmeneti időszakban is tovább döcögött, 1950-ben pedig, - a tanácsrendszer bevezetésével - "félelmetes" lendületet vett. A Napkori Nemzeti Bizottság fennmaradt 1948 évi iktatókönyve és iratai szerint a bizottság utoljára augusztus 22-én ülésezett. Ezzel az egész bizottság befejezte munkáját és megszűnt. A bizottságnak 1949-ben már csak egy irata keletkezett, Zalatnay Károly új iskolaigazgató és Laskay Miklós vezetőjegyző adta ki. Szövege így hangzik: "Zalatnay Károly az áll. ált. iskola igazgatója, mint a megszűnt Nemzeti Bizottság jegyzője, az általa kezelt nemzeti bizottsági iratok átadását, vezetöjegyző pedig azok átvételét elismeri." Az egypártrendszer kialakulása után minek is lett volna szükség a pártok helyi együttműködésének demokratikus fórumára? A nemzeti bizottságok megszűnéséről 1949. február 5-én az 1100/1949. számú kormányrendelet országos szinten intézkedett. Hatáskörüket a Magyar Függetlenségi Népfront /"a pártok temetője"/ vette át. A Napkori Nemzeti Bizottság ekkorra azonban már rég halott volt. A nemzeti bizottságok legfontosabb szerepe a községi képvise lőtestületek megalakításában volt. 1945 elején az újjászervezett képviselőtestületekben a pártok többnyire egyenlő taglétszámmal képviseltették magukat. Az 1030/1945. ME. sz. rendelet viszont a nemzeti bizottságok hatáskörébe utalta a pártok képviseleti arányszámának megállapítását s ez igen sok vitára adott okot. E rendelet kimondta azt is, hogy a
