Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

szerződés. // Egy letűnt korszakról 1919-1945. Kossuth K.1987. 56.1. és a 11/d. alatt i.m. 20-22.1. 29. / Dr. Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1928./IV./ évfolyamáról. Budapest, 1928. 15-17., 24., 36-38. és 41.1. 30. / Forrás: a. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei 1919-1923. SZSZBMÖL. IV.B.402. és b. A vármegye alispánjának Szabolcs vármegye közönségéhez, a vármegye közigazgatásának állapotáról szóló, 1919-1924. évi jelentései. SZSZBMÖL. Könyvtára.Szabolcs vármegyei alispáni jelentések 1919.1.II.: 1920.: 1921-1923.: és 1924-1926. kötetei. 31. / Szabolcs vármegye alispánjának 16 640-1919.K.sz.jelentése. Nyíregyháza, 1919. Jóba Nyomda, 4,5. és 9. 1. 32. / A román királyi katonai parancsnokság No.60.sz.rendelete. Szabolcs vármegye Hivatalos Lapja 1919. május 12-i 18-21.sz. 33. / A közlekedésben, a posta, távíró és távbeszélő forgalomban fennálló súlyos bénító hatást növelte, hogy az összes tiszai áthidalásokat, vasútiakat, közútiakat felrobbantották. A hadszintéren fekvő Vencsellő községet ezidőben - néhány román katona elfogásának és lefegyverzésének megtorlásaként - a_ román királyi csapatok felgyújtották, összelőtték és kifosztot ták. Alig 30-40 ház kivételével elpusztult az egész község, porig égtek a házak és melléképületek, s a lakosság nagyrésze szinte földönfutóvá vált. Szabolcs vármegye alispánjának 16 640-1919.K. és 7 000-1920.K.sz. jelentése. Nyíregyháza, 1919. Jóba Nyomda, 18. és 41.1., illetve Nyíregyháza, 1920.Jóba Nyomda, 44.1. 34. / Szabolcs vármegye alispánjának 16 640-1919.K.sz. jelentése. Nyíregyháza, 1919. Jóba Nyomda, 20,23-27. és 32-40.1. 35. / 12 376/1919. sz. alispáni intézkedés. U.0.44.1. 36. / "... A közigazgatási tisztviselő, jegyző, lelkész és tanító, a földbirtokos és a magyar falu más vezetésre hivatott része pedig a jövőben nemcsak kormányzója és szigorú kezű ura, hanem barátja és hű tanácsadója legyen a népnek. ... Elkerülhetetlen azonban természetesen emellett a vasfegyelem és szigor, mely kérlelhetetlenül kell, hogy lecsapjon elsősorban az izgatókra, ... de másodsorban - ha kell - a népre is, mely meg kell hogy ismerje