Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

szüntetniük: - a vármegye területének Tisza balparti részét, Záhony és Győröcske községeket pedig 1919. április 27-től a románok száll ták meg, s e csonka részt közigazgatásilag Szabolcs vármegyéhez, a tiszai járáshoz kapcsolták. Budapesten 1919. december 23-án - Magyarország Területi Épség én^kVeWTmTTTTgTJa^^ f elhl vására78. megala kult "a cseh megszállás alatt lévő Ung vármegye törvényhatósága", s annak vezetésével dr.Tahy Endre tb.vármegyei főjegyzőt bízták meg. A Magyar Nemzeti Szövetség tanácstermében /Budapest, IV. Gerlóczy u. 11.1. emelet/ - dr. Tahy Endre elnökletével, e napon - megtartott közgyűlésen határozatokat fogadtak el, hogy - működésbe hozzák Budapesten vérmegyéjük hivatali szervezetét: - felirattal fordulnak a kormányhoz és a Magyar Békedelegációhoz, tiltakoznak a vármegye tót.ruthén és magyar lakossága nevében a területnek a lakosság megkérdezése nélküli elszakítása ellen: "Mi nem akarunk élni a csehekkel, hanem igenis együtt akarunk élni Rákóczi vitéz tótjaival, Bercsényi hű ruthénjeivel és Kossuth daliás magyar katonáival...". Az 1920. január 29-én Budapesten, a Pannónia szállóban tartott közgyűlésen - dr. Tahy Endre - a törvényhatóság megbízott vezetője - tájékoztatást adott az 1919. december 23-i tanácskozásról, és bejelentette, hogy "a törvényhatósági bizottságnak tagjai lehetnek azok is, akik Ung vármegyei illetőségűek, születésük, vagy valami anyagi érdekeltség révén kapcsolatban vannak Ung vármegyével": - igazoló választmányt "küldtek ki": - tudomásul vették "A megszállott törvényhatóságok szervezeti és működési szabályzatá"-t: - tiltakoztak a békekötés feltételei ellen, s memorandumot küldtek a kormányhoz és gróf Apponyi Alberthez: - megválasztották az állandó választmányt, - elhatározták, hogy a törvényhatóság irodája Budapesten a Sütő u. 1. sz. alatt fog működni. Az 1920. február 10-1 közgyűlést is még Budapesten a Magyar Nemzeti Szövetség helyiségében tartották, s ezen - a Nemzetgyűlésbe két követet választottak: - megbízták a vezetőséget - a demarkációs vonalon túl lakó honfiainkkal való érintkezés fenntartása és közvetítés céljából "érintkezőhely /Sátoraljaújhely és Sárospatak/ és megbízott" kijelölésével és az ezzel kapcsolatos szevezéssel. Záhony és Győröcske községek területéről 1920. március 10-én /más forrásban: 6-án/ kivonultak a román csapatok, s a vármegye e csonka területén megindult a járási, majd a megyei központi köz igazgatás megszervezése: - 1920. április 17-én Szilágyi Sándor kaposi járási főszolga-