Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

vásárvámokat, a limitált árakat, a vásárbíróság tagjainak nevét, tisztségét. Itt írták le részletesen az intézkedéseket igénylő ügyeket, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy a vásárbírőság munkája több részre tagolódott. Mindenek előtt a vásártartáshoz szükséges közrendet kellett biztosítaniuk. Ebben segédkeztek a tizedesek, hajdúk, kisbírók, de hozzájárult ehhez az igazgatási feladatok megoldása is, valamint a vásáron történt bűnesetek fe­letti bíráskodás. Igazgatási feladatok A vásár szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok közül kiemelkedő fontosságú volt a vásár rendje feletti őrködés, az országos, megyei és helyi rendeletek, illetve a vásári sza­bályzat betartatása, a város vásári jövedelmére való ügyelés: a vám-, helypénzszedés, az árucikkek minőségének és mennyiségének, illetve az adásvétel menetének ellenőrzése, az árusok helyének kijelölése, a limitált árak megtartatása. Mivel a XVIII. századtól a megyék ármegéllapítási joga került előtérbe, meghatározó a szabolcsi vásárok életében is az a gyö­lés, melyet 1793 májusának első napjaiban Debrecenben tartottak az északkeleti országrész hét megyéjének és hajdúk.erü1eteinek a képviselői. Ekkor ugyanis mindannyiukra érvényes»egységes 1 imitá­ciót fogadtak el.31 (Részlet a limitációból a 3. sz. melléklet­ben) . A vármegye, ill. a város által megállapított árak betartásáról a helyi hatalom képviselői gondoskodtak. Elek Pál főszolgabíró 1813-ban a nyíregyházi bírókhoz intézett levelében erre hivatkoz­va hangsúlyozta, hogy a vármegye által kiadott új limitációt min­den céhmesterrel meg kell ismertetni, ők pedig gyűlésükben tegyék "közönségessé, hogy a mai naptól fogvást minden árulók magukat ahhoz alkalmaztassák. A holnapi vásárban amiatt, hogy valaki a limitációt nem tudta, lárma ne legyen. Különben aki ezt által­hágná, a céhmesterrel együtt fog megbüntetődni "32 A vásár ideje alatt a céhmesternek magénál kellett tartani a li­mitációt s vigyázni, hogy céhtérsai betartsák a szabott árakat. A vásárbíróság feladatai közül érdemes még megemlíteni á"z üz­letkötéssel járó adminisztrációs munkát, az elkóborolt állatok adatainak felvételét, a vásár technikai szervezését, az adás-vevés idején a hirdetmények kidobolásának engedélyezését, ill. a jóté­kony célú felajánlások "közvetítését". 1835-ben pl. Kövér Mátyás gubás mester, miután ellopott gubáját visszakapta, 1 pengő forintot33 ajándékozott a városi kórház ja­vára,"míg más bizonyos úri ember 10 váltó forintokat." 34 1834-ben egy lopott bundákat áruló asszonyt lepleztek le. Áruját elvették, értékesítették,és a pénzből a vásárbíróság 10 Vft-ot adott át a. városi ispotály szegényeinek. 35

Next

/
Thumbnails
Contents