Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fazekas Rózsa: Magyarország államháztartása és adórendszere a XIX. sz. első felében

Válogatás őrmező és Tornyospálca adókivetési jegyzőkönyvéből II. A községekre egy összegben kivetett adót az egyes jobbágyháztartásokra kétféle módon osztották fel. Az egyik eljárás lényege, hogy összeírták a község adózóinak adótárgyait, kiszámították, hogy azok összesen hány dicát tesznek ki. A községre kivetett adó mennyiségét elosztották a dicák számával és megkapták, hogy egy dicára hány forint esik. Miután ez megvolt, az egyes adózók dicaszámát megszorozták az egy dicára eső pénzösszeggel és megkapták, hogy kitől hány forintot kell beszedni. Ezt az eljárást reprezentálja Őrmező község dicalis összeírása (2.sz. melléklet I.) A források tanúsága szerint alkalmaztak egy másik adókivetési módszert is. Ebben az esetben is összeírták az adózók adótárgyait, de ezeket nem számították át dicákra, hanem azt határozták meg, hogy az egyes adótárgyak után hány forintot kell fizetni. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mitől függött, mikor használták az egyik, mikor a másik eljárást. Az alábbiakban őrmező és Tornyospálca községekből közlünk néhány példát a fentebb leírt módszer alkalmazására. Az 1838 - 39. katonai évben őrmező községre kivetett summa 706 forint 50 krajcár. 1. Koleszár Mihály, jobbágy: feje telek 4 ökör 1 kétéves üsző 1 kétéves tinó 1 fejőstehén 14 juh 1 lány 1 kapás szőlő 1 sertés 1 2 3 Vft 3 6 15 30 38 25 38 49 49 13 13 15 x összesen: 20 Vft 45 x