Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fazekas Rózsa: Magyarország államháztartása és adórendszere a XIX. sz. első felében

6. / A bányászatból és a pénzverésből származó bevétel egyébként a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek közé tartozott,a hadiadó és a háziadó pedig a legjelentősebb és legnagyobb tételű adófajtának számított. 7. / Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711 - 1825. Bp. 1910.234. 8. / Uo. 243. 9. / Szatmár megyében az 1829/30. katonai évben (november l-jétől október 31-ig tart) a háziadó 42 289 konvenciós forintot tett ki. Ebből a tisztviselők fizetésére 11 105, a szolgálatban lévők bérére 6 256, napibérekre 6 820, íróeszközökre 1 330, a rabok tartására 1 969, a vármegye épületére 462, az utakra, hidakra 701, a katonai épületekre és a katonatartásból származó veszteségekre 3 248, tiszti szekerezésre 4 822, a szolgálatban lévők öltözetére 2 687, egyebekre 1 889 forintot fordítottak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Levéltára (A továbbiakban: SZSZBMÖL.) IV. A. 501. 1830. évi közgyűlési jegyzőkönyv 2842. számú bejegyzése. A megyei tisztviselők és alkalmazottak hatásköréről lásd: Vörös Károly: A feudális megye bürokráciája. História, 1988. 1. sz. 14-16. 10. /Nagy, 1971. 340. 11. /Fényes, 1847. I. 163. 12. /Nagy, 1971. 331. 13. /Ferenc császár 1829. április 6-i leirata alapján a Legfőbb Számvevőségi Hatóság von Metzburg vezetésével 1829 novemberében állította össze a Tafeln első kötetét. Az adatok fontossága miatt az évkönyvek államtitkot képeztek, az elkészített száz példányból csak hat kötet tartalmazta a költségvetésre és a hadseregre vonatkozó táblákat. A Tafeln kötetek 1842-től elvesztették titkos jellegüket, az adatok hozzáférhetővé váltak. A Tafeln köteteiben összegyűjtött statisztikai adatok a Habsburg Birodalom minden lényeges eredményét tükrözték. 14. /Schwarcz, 1981. 477. 15. /Nagy, 1971. 342. 16. /Uo. 341.