Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

- a negyvenharmadik helyen a Cementgyár Rt 1034 K adóval, képviselője Kéry József építész, vállalkozó, a cég igazgatója, - az ötvenkilencedik helyen a Magyar Királyi Államvasutak 895 K adóval, képviselője Polinszky Ágost állomásfőnök, - a hetvenötödik helyen a Nyíregyháza Vidéki Kisvasutak 725 K adóval, képviselője Pilek Béla igazatő. A jogi személyek száma 1912-re tehát az 1903 évihez képest lényegesen megnőtt. Ennek két oka lehet: egyrészt új vállalatok, vállalkozások alakultak, melyek nyíregyházi ingatlanokkal rendelkeztek; másrészt valószínűnek látszik, hogy ekkor már a föld- és házadon kívül más egyenes adókat is beszámítottak a jogi személyek esetében. Az adóbeszámítással kapcsolatos átalakulás 1908 és 1912 között következhetett be, hiszen az említett két év névjegyzékét összevetve kiderült, hogy a hitelintézetek /Általános Hitelintézet, Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület/ adója lényegesen megnőtt. Ezzel szemben a Nyíregyháza határában birtokos, csak földadót fizető Máramarosszigeti Református Főiskola adóértéke csak minimális mértékben nőtt meg, ez jellemző más nem jogi személy virilis csoportok adójára nézve is. A változások másik bizonyítéka az a két adóigazolás, melyet a Nyíregyházi Általános Hitelintézet és a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár küldött meg Oltványi Ödön adóügyi tanácsosnak, a kiigazítást végző bizottság elnökének38Ez a két kimutatatás - amelyet a pénzügyigazgatóság adott ki - az intézmények által alkalmazottaik után fizetett kereseti adót és jövedelmi pőtadót tartalmazza. A korábbi évtizedek gyakorlatával szemben tehát ezeket az egyenes adókat is figyelembe vették a virilisek névjegyzékének összeállításakor. 5. Az egyéb foglalkozási kategóriák 1874 és 1912 között a./A házbirtokosok Számuk a vizsgált időszakban tíz fő alatt maradt: 1874-ben négyen, 1883-ban hatan, 1894-ben és 1903-ban kilencen, 1912-ben nyolcan kerültek az adott év névjegyzékére. Első látásra úgy tűnhet a házbirtok mint adóalap nem játszott lényeges szerepet a virilisek listáinak összeállításakor. Az 1922. évi névjegyzék 39 cáfolni látszik ezt a feltételezést, hiszen ebben az évben harmincöt fő esetében számították a házadót az öszszes befizetett egyenes állami adóhoz. A házbirtok mellett általában más foglalkozást /adóalapot/ is feltüntettek. 1922-ben, tehát a névjegyzék foglalkozás rovatába az adott adófizető adóalapjait részletesen tüntették fel. E tények alapján úgy látszik, hogy a házbirtok jelentősége 1922-től megelőzően is jóval nagyobb volt mint amit a vizsgált jegyzékek mutattak. Nem valószínű ui. az, hogy tíz év alatt több, mint négyszeresére nőtt a számuk. A legjelentősebb házbirtokosok Nyíregyházán, 1874 és 1912 között: - Bittó Miklós: 1874, 1883, - Kerekréthy Miklós: 1874-1903-ig,