Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi vásárok (1786–1837)

Vasárnapok A vásárok funkciójára utalnak a kijelölt vásárnapok is. Hetivásárokat a contractionalis (szerződéssel rendelkező) helységekben, így Nyíregyházán is, minden héten 2 nap, hétfőn és pénteken tartottak 1776-tól 1786-ig. Ezekre a hetivásárokra a szolgabíró utasítása szerint a környező helységekből lencsét, borsót, kását, babot, vajat, tojást, aprómarhát és egyéb konyhai nyersanyagokat lehetett behozni.S Az országos vásárokat engedélyező királyi privilégiumlevél 1 hetivásár tartásához járult hozzá, melyet így szombatra tettek. Majd csak az 1820-as években merült fel újra az igény a második hetivásárra, amelyet 1826-tól szerdai napon tartottak. Az országos vásárok időpontjának megválasztása során elsősorban azt vették figyelembe, hogy van e egynapi járóföldre ezidötájt vásár. Az engedélyezett vásárnapok arra is rámutatnak, hogy a nagyobb árucserét a termelési rendhez, a természethez, a vegetációhoz, az évszakvé1tozásokhoz, az állattenyésztés biológiai szakaszaihoz igazították. Ezért voltak tavaszi, tavaszutói, nyári, őszi és téli vásárok.6 Egy 1781-es kérvényben a nyíregyháziak a következő napokat tartották volna alkalmasnak a vásártartásra: Simon, Juda, (okt. 18.), úr színe változása (aug. 6.), Kereszt felmagasztalása (szept.14.) vagy Kleofás (szept.25.). A helység elöljárósága 1786-ban, a földesúri tiszttartósággal történt megegyezés alapján január 18-át, május 5-ét, szeptember 8-át és december 13-át javasolta vásárnapnak. Végül II. József szabadalomlevelében, a környező vásárok időpontjait is figyelembe véve, a nyíregyházi országos vásárok tartását január 10-én, május 26-án, szeptember 8-án és december 13-án engedélyezte. Idővel a privilégium által kijelölt vásárnap csak irányadó szerepet töltött be. Bevett szokássá vált ugyanis az az eljárás, amire az 1793-as vásárblrő bejegyzése is utalt: " ez után következő országos vásárok napjai tartattak mindenkor azon hétnek az melyben napjok esett hétfő napján, ha ünnep nem volt'.'7 Elutasították azonban 1810-ben Sztruhár Mátyás vásárbíröt, mikor azzal a kéréssel fordult az úriszékhez, hogy a január 10-i vásárt tegyék át más napra, mert egybeesik a görögkeleti karácsonnyal .8 Az ünnepeken kívül a vásár időpontja más okból is változhatott. 1824 januárjában a Vízkereszt ünnepére tekintettel, májusban a kisvárdaí vásár közelségét figyelembe véve szervezték a kijelölt naptól egy héttel későbbre a vásárt. 1831 szeptemberében pedig - felsőbb rendelkezés szerint - a kolerajárvány miatt nem is tartották meg. Az Így elmaradt vásár jövedelmének pótlására jó alkalomnak tunt a kassai kereskedők által a városnak tett javaslat megvalósítása. A szeptember 12-én kelt levelükben ugyanis arra hivatkozva, hogy az epekórság miatt Debrecenben nem tart-