Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között
tek a nevek elé vagy mögé. E jelek értelmezését megkönnyítette a kapcsolódó iratok áttekintése, így vált lehetővé, pl. a "kétszeresek" kiszűrése, hiszen az ő esetükben + vagy x jelet használtak a névjegyzék összeállítói. Az adóösszegek feltüntetésekor nem jelölték meg az adófajtákat, a kétszereseknél nem írták le azt, hogy milyen diplomája volt a képviselőnek. b. / Az 1894-es névjegyzéken* 2 az előbbiekben felsorolt információkon kívül a virilis foglalkozását, lakhelyét is feljegyezték. A jegyzet rovatba beírták a megbízottak nevét. A kétszeres adóbeszámítására jogosító diploma fajtáját itt sem jelölték meg, az adóösszeg sem bontható le adónemekre, hiszen az összes kivetett adó mennyiségét jegyezték fel. c. / Az 1899. évi névjegyzé$ 3 tartalmazta azokat az információkat, amelyek már az 1894-esen is megtalálhatók voltak, azzal a különbséggel, hogy a rovatba csak a nem nyíregyházi lakosok esetében írták be a község nevét. Első esetben tüntették fel 1899-ben a kétszeresek diplomájának típusát. Az 1912. évi névjegyzék* 4 hasonló formában állt össe, kisebb eltérést jelentett az, hogy a nyíregyháziak esetében is bejegyezték a lakóhelyet (község). d. / Az 1903-1906 között keltezett névjegyzékeken 15 egységesen feltüntették a kétszeres adóbeszámításra jogosító diploma jellegét, az esetleges kamarai tagságot. Természetesen szerepelt a sorszám, a név, sőt 1903-ban a testületek esetében a jegyzet rovatba beírták azt, hogy "jogi személy"-ről volt szó. Az adóösszeget itt sem bontották le adónemekre. e. / Az 1910-es virilis névjegyzék 10 az összes képviseleti tagot feltüntető listán szerepelt. Erre a listára csak a sorszámot, a képviselő nevét és foglalkozását jegyezték fel az összeállítók. Az eddig felsorolt, jellemzett jegyzékeket két esettől.el tekintve /1872., 111. az 1910.év/ a kiigazítással megbízott bizottság készítette el. Az ilyen típusú névjegyzékeken kívül, azonos évekből gyakran rendelkezésre álltak máshol keletkezett listák is, így pl.: a vonatkozó városi képviselőtestületi, ill. alispáni határozatok . A dolgozat írásakor az adott években legkorábban készült jegyzékeket használtam fel, hiszen ezek tartalmazták a legtöbb információt, a polgármesteri, az alispáni névjegyzékeken csak a sorszámot és a virilis képviselő nevét tüntették fel. A névjegyzéken található, az egyes virilisekre vonatkozó adatok forrásértéke igen változó. A sorszámozással is voltak problémák, a vezetéknevek használata sem egységes még a tárgyalt időszakban. A foglalkozások bejegyzésekor nem azonos fogalmakkal dolgoztak, néhol részletesebben /pl.: vaskereskedő/, néhol csak általánosan jelölték meg /pl.: kereskedő/. Az adónemeket nem különítették el az összes adómennyiséget írták fel a névjegyzékre.
