Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között

GOTTFRIED BARNA NYÍREGYHÁZI VIRILISEK 1874 és 1912 KÖZÖTT I. A legtöbb egyenes állami fizetők /virilisek/ képviseleti tagságának jogi rendezése A kiegyezést követő, a polgári átalakítás szellemében folytatott törvényalkotó tevékenység fontos állomása volt az 1870. évi XLII.tc.,

1 és az 1871. évi XVIII.tc.

2 Az előbbi a törvényhatóságok /vármegyék, ill. a vármegyék hatáskörével bíró törvényhatósági jogú városok/, az utóbbi a járási szervezeten kívül álló, közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartozó rendezett tanácsú városok és a rendezett tanács nélküli, de önálló igazgatású nagyközségek, valamint a szomszédos községekkel körjegyzőséget alkotó kisközségek jogviszonyait rendezte. Ezek azok a törvények, melyek létrehozták a virilizmus sajátos intézményét. E jogszabályok szellemében állították össze először 1872-ben a legtöbb egyenes állami adót fizetők névjegyzékét. A virilis kifejezés a latin vir: férfi szóból származik. Az ókori Rómában a virilis szavazat az egyénnek azt a jogát jelentette, hogy személyesen szavazhatott, szemben azokkal a csoportokkal, amelynek tagjai együtt rendelkeztek egy érvényes szavazattal /kúriánkénti szavazat/. Ezzel ellentétben hazánkban a legtöbb adót fizető törvényhatósági és községi képviselők elnevezéseként használták a virilis kifejezést. A képviseletnek ezt a formáját Magyarországon porosz mintára vezették be.3 Az 1870. évi XLII. tc. II. fejezete foglalkozott a törvényhatósági bizottsággal, amely a törvényhatóság egészét képviselte és a hatósági jogokat gyakorolta. A 19. paragrafus határozta meg a bizottság összetételét. Felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető nagykorú, országgyűlési választójoggal rendelkező állampolgárokból, felerészben választottakból állt. A bizottságnak nem lehettek tagjai az analfabéták, azok, akik két éve nem laknak a törvényhatóság területén vagy két éve nem fizetnek adót, valamint a törvényhatósággal haszonbérleti, vagy más számadási viszonyban állók. A legtöbb egyenes állami adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok kimutatása alapján a törvényhatóság igazoló választmánya állította össze. A választmány öt tagját a közgyűlés választotta, a főispán az elnököt és még három tagot nevezett ki egy évre. Az így megalakult testület üléseit nyilvánosan tartotta, az öszszeállított névjegyzéket indoklással a közgyűlés elé terjesztette. A sorrend megállapításánál csak a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon, ill. az ott szerzett jövedelem összes egyenes államadója és személyes kereseti adója számított. A képesítő oklevéllel - gyógyszerész, orvos, tanár, lelkész, bíró,