Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

járatú hitelnyújtás volt. A kert és gyümölcsku 1 turajban a szőlőtermelés felgyorsult. 1956 és 1962 között több, mint hétszeresére nőtt a területe. Az árugyümölcsök aránya, ezen belül is az alma a háztájiban sokkal nagyobb volt, mint a közösben. A közösbe bevitt gyümölcsös területe egynegyedével csökkent 1960 és 1962 között. Magyarázata? A szétszórt területen felszámolták a gyümölcsöst, a közösben pedig még nem kezdődött meg az igazi nagyarányú telepités a tsz fejlesztés kezdeti időszakában. /Lásd 28. sz. tábla./ A gépállomások nem tudták kielégiteni a közös gazdaságok igényeit, ezt a kiesést pedig nem tudták a tsz-ek pótolni, mert munkaképes tagjaik egy része elment más munkára, különösen sokan szerződtek le a megyéből rizs aratásra. A fogatosok délben még akkor is hazamentek ebédelni, amikor a nap már megrövidült, igy sok hasznos munkaidő veszett kárba, mert igy többet- tudtak a közösből a fogatok segitségével hazavinni, mint a gyalogmunkások. A kezdeti termelési eredményekben még benne volt a parasztok korábbi intenzivebb munkája, amit még egyénileg, a tsz-be való belépés előtt fektettek be földjeikbe. Ezeket az előrevivő és visszahúzó tényezők együttesen jelentkeztek a gazdálkodás eredményességében és eredménytelenségében. /Lásd 31. sz. tábla./ A munkaképes férfiak száma nem alakult kedvezően, az Öregedés aránya volt a nagyobb. A férfiakhoz képest a nők aránya a tsz-ekben egyre nagyobb lett. A férfiak ós nők aránya a gyalogmunkáknál egyértelműen a nők szerepének növekedésére utal. Ugyan az idősebb nők, mint a férfiak aránya 1960 és 1962 között kisebb lett, ez azt mutatja, hogy az öregségi járadék és nyugdij némileg segitette az idősebb korosztály arányának csökkenését, ez végül is az átlagéletkor kedvezőbb alakulását . eredményezte. /Lásd 42. sz. tábla./ A munkaerő előbbiek szerinti alakulása, a gépállomások gépparkjának elégtelensége egyaránt a tsz-eken belüli saját traktor-park létesítését igényelte. /Lásd 33. sz. tábla./ Javították a vezetés színvonalát azzal, hogy bátran fordultak a falvakban élő tekintélyes gazdákhoz és vonták be őket a vezetésbe. Gondoskodtak iskolai végzettségük és szakképzettségük megszerzésének lehetőségéről. Különösen az elnökök, bri-