Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979

A megmaradt és az újonnan alakult tsz-ek zömében agrárproletárokból álltak. A középparasztság a beadási kötelezett ség megszüntetéséből eredő gazdasági lehetőségekre számítva, távol maradt a szövetkezetektől. A mezőgazdaságban kialakult 1956 utáni helyzet kedvezett az egyéni gazdálkodóknak. Pl. egy hatholdas kisparaszti gazdaság akkor egy kh-on termelt dohányért 20 000 Ft-ot kapott, a tsz-ben 300-350 munkaegység kellett ekkora jövedelem eléréséhez, még akkor is, ha a tsz-ek 30-50 Ft között osztottak munkaegységenként. Hasonlóan jobb volt a helyzet a gyümölcstermelő kisgazdaságokban, és az állattartóknál is. Miért maradtak a tsz tagok mégis a szövetkezetekben? Egyrészt föld- és munkanélkül maradtak volna ha kilépnek, másrészt ragaszkodásuknak a magyarázata önmaguk életmódjához való viszonyitásban van, a saját régi /1945 előtti/ és a tszcsben ill. a tsz-ben kibontakozott életmódjuk között volt nagyobb a különbség az utóbbi javára. /Lásd 24. sz. tábla./ 1949-1957 között a szegényparasztokból és az agrárproletárokból lett mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok életviszonya akkor sokkal inkább hasonló volt a régi kisparasztokéhoz, mint a jobbmódu középparasztokéhoz. így érthető, hogy a tsz-ek tagságának egy része, főként a közópparasztok ós agrárproletárok többsége nem lepett ki a tszcs-ből. Az 1957-es esztendő nem mult el gondok nélkül. Volt 27 tsz, ahol naponta alakultak a munkacsoportok, nem előre szervezetten, hanem véletlenül kerültek egymás mellé az emberek, nem volt állandó brigád és munkacsapat-szervezetük. Az állatállományt nagy veszteségek érték, 43 tsz-nek nem volt szarvasmarhája, 93 tsz-ben nem volt közös sertés- ós szarvasmarha állomány. Az időjárásra nem panaszkodhatott a növénytermelési ágazat, bár 1957-ben nem volt olyan kiemelkedően jó időjárás, mint 1956-ban volt, de nem is volt olyan rossz, hogy elvette volna a dolgozó tagok munkakedvét. A föld nagyon kívánta volna a jóminőségü istállótrágyát, az azonban a tsz-ekben kevés volt. Valamivel több műtrágyát használtak fel, mint az előző években, mégis ötször kevesebbet, mint majd öt évvel később. Az állattartásban sok gond jelentke-