Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)
Gyarmathy Zsigmond: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szabolcs-Szatmár megyében, 1948–1979
sőt az ország más területeire vándorolt fiatalok kezdtek viszszatérni a megyébe és felvételüket kérték a tsz-ekbe. Kedvezőbben alakult a tsz-ben dolgozók átlagos életkora. A negyedik ötéves terv időszakában lényeges társadalompolitikai változások következtek be a parasztság életében. Csökkent ugyan a mezőgazdasági termelés technikai-műszaki bázisa, összegezve: kedvezően változott a tsz-tagság korösszetétele, a fiatalok is biztosítottnak kezdték látni jövőjüket a tsz-ekben. Oavult a parasztság életszínvonala és nőtt a közösből származó jövedelmük. Visszahúzó erő maradt, hogy a tsz-ek 70 %-a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodott. Fontos szerepet játszott a tsz-ek vállalati gazdálkodásának szervezeti előkészitésében az a döntés, hogy 1968. június 30-tól valamennyi tsz-ben a járási tanács végrehajtóbizottságai által jóváhagyott alapszabályok szerint kellett dolgozni. Az alapszabályok rögzitettók az uj gazdasági mechanizmus egyes tsz-ekre vetített feladatait Ilyeneket, hogy a pártoló tagok beléphessenek a tsz-ekbe, hogy a fiatalokat szakmunkásképzőkbe kell felvetetni, be kell iskolázni őket. Az állam garantálta munkabérek kifizetését és érdekmozgató volt a premizálás legkisebb termelési egységekig lemenő bontása, elfogadtatása, mert ez lett - a gyakorlat is bizonyította - a többlettermelés alapja. Az érdek és nem az akarat mozgatja a világot.28 A mezőgazdaság fejlődése legjobban a növénytermelés eredményeiben figyelhető meg. A buza az ország legfontosabb kenyérgabona növénye, a vetésterület mintegy ötödét foglalta el. A lakosság alapvető ellátását biztosította, ezen kívül export értékesítése is jelentőssé tette mindenkor. A vetésterület nagyságát korábban kötelezően irták elő a tsz-ek számára, az uj gazdaságirányítási rendszerben pedig közgazdasági szabályzókkal befolyásolták a nagyüzemi termelést. A buza vetósterüle te a megyében 1968-tól 1974-ig egyenletesen növekedett, amit csak 1970-ben tört meg az árviz okozta pusztulás. Sajnos 197511. PA. 1. f. II. cs. 65. öe. Megyei pártbizottság jkv-e 1968. febr. 16.