Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)
Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Takács Péter: A regionális kutatás gondjai
TAKÁCS PÉTER: A REGIONÁLIS KUTATÁS GONDJAI 1924-től, amikor a századok hasábjain publikálta Máj-yusz Elemér A helytörténeti kutatás feladatai cimü dolgozatát, egyre sürgetőbben és mind gyakrabban ismétlik történészeink a regionális történeti kutatás fonto.bagát. Tegyük azonban hozzá: máig kevés eredménnyel. A régiók történetének kutatásától mint ha idegenkednének a magyarországi helytörténészek, kutatók. En nek bizonyára fontos oka, hogy nem volt, és ma sincs olyan intézményhálózat, amelyik ezt felkarolja, mecénáskodjon fölötte. Falvak, városok, olykor egy-egy megye, régebben még egy-egy járás történetének kutatására, múltjának feltárására is csakcsak csöppent néhány fillér, de egy régió - mondjuk a Hegyalja vagy a Nyirség, a Hajdúság, Mezőség, Sárrét stb. - történeti szintézisének a megalkotása támogatás nélküli magános buvárkodókra várna, megrendelők, patronálók és annyi támogatók nélkül Ilyen luxust pedig tudós korábban sem, ma még kevésbé engedhet meg magának. A történész elengedhetetlen miértjét megfogalmazva, az okozatnál melyebbre kell ásnunk, ós meg kell kockáztatnunk a választ arra a kérdésre is, hogy mi az oka a regionális témák iránti közönynek. A válasz viszonylag egyszerűnek látszik, mégis bonyolult. Ezer éves történeti folyamat rejlik a hátterében. A regionális kutatás komoly történeti eredményei ott születtek meg - olasz, német, francia, angol munkák -, ahol a polgári nemzetgazdaság, az egységes nemzeti piac kialakulása előtt hosszú évszázadokig valós történelmi életet éltek a tartományok, jelentős hercegi, tartományi, püspöki, fejedelmi, grófsági központtal, szétzilálatlan, szétzilálhatatlan vonzókörzettel, melyek több-kevesebb változtatással a polgári nemzetgazdaság és nemzeti kultúra, egységes közigazgatás és igazságszolgáltatás megteremtése után is megőrizték szerepkörüket, legfeljebb egyenrangú társként rendelődtek alá a központi törvényhozó ós végrehajtó hatalomnak. Velence nemcsak e^y város volt, hanem felemelkedésétől máig gazdasági, kulturális és