Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Müller Veronika: A Szabolcs-Szatmár megyei Helytörténetírás első hat kötetéről

átlagnak megfelel, hiszen ez országosan éppúgy igaz, mint jelen köteteknél, hogy az egyes tanulmányok témáira éppen a helytörténeti jellegből adódóan a tartalmi és módszerbeli sokoldalúság jellemző. A tipikusan és sajátosan helytörténeti feldolgozások /egy adott helység történetének komplex elemzése/ mellett számszerűségóben a legáltalánosabbak az ágazattörténeti vizsgálódások. És éppen ez igaz a mi köteteinknél is. - Korok szerint elkülönitve a tan ,lmányokat, országosan igaz, de itt is, hogy a szerzők az újkorral foglalkoznak szivesen, a középkori feldolgozások száma elenyészően csekély. Az újkori, sőt legújabbkori témák feldolgozása társadalmi igény, ezért természetszerűleg kiemelten kezelendő, de ugyancsak sürgető társadalmi és országos tudományos érdek a középkor kérdéseinek fokozottabb vizsgálata. Hozzá kell azonban tenni, hogy "ha mód van rá", ugyanis a levéltárnak, illetve az évkönyvnek a szervező feladatot kell ellátnia elsősorban, ós ha a helyi körülményeknek megfelelően a főiskola megfelelő tanszéke látja el ezt a feladatot, akkor az egészséges munkamegosztás érdekében a levéltárnak a középkori témák vonatkozásában elsősorban a középkori források publikálására kell törekednie, amig még nem késő. /Értve ezalatt a latinul ós németül tudók fogyó számát./ Visszatérve a kötetekhez, a sorozat utolsó tagjánál a második nagy szerkezeti egység az előző kötetektől eltérően "Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye ós Nyíregyháza történetéhez" cimmel különül el. E részben négy tanulmány található, a cimnek megfelelően művelődéstörténeti témával, korszakukat tekintve pedig a XVIII-XIX. századra vonatkozóan. Véleményünk szerint az évkönyvek közül éppen ennek a kötetnek a legsikerültebb ez a fejezete éppen a tematikusság miatt. És ezzel természetesen nem a szerzőket kivonjuk minősíteni, ós nem is az egyes tanulmányok színvonaláról van szó, hanem az évkönyvről, mint egészről. - Egészében az évkönyv egyik gerincét alkotó rész, a tanulmányok szinvonalas, hasznos ós fontos munkákat tartalmaz, ezeknek a folytatása fontos lenne, hiszen a témák gazdagsága szinte kimerithetetlen. Véleményünk szerint a tematikus kötetek a jobban sikerültek, ós magasabb színvonalúak, de ezen bizonyára lehet vitatkozni, hiszen az is igaz, hogy ebben az esetben a kiadvány csak szűkebb szakmai közönséghez ki-