Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Az 1986. október 10–11-i levéltári napok előadásai - Müller Veronika: A Szabolcs-Szatmár megyei Helytörténetírás első hat kötetéről

a helytörténetirás művelése ós koordinálása érdekében. - A dolgok lényege abban van, hogy a levéltár igényli és szüksé­gesnek tartja, hogy az intézményben lévő értékek, vagyis a me­gye történetét rögzitő levéltári anyag feldolgozva közkinccsé váljék forráskiadvány, segédlet, illetve tanulmányok formájá­ban, s ^zzei az eddig holtnak hitt levéltári anyag egyszerre használhatóvá váljék sokak számára. E folyamat eredménye a le­véltár szervező munkájának köszönhetően elkészült levéltári kiadvány, amelynek szerzői között ott vannak természetszerűleg a levéltárosok, de mellettük a múzeumok, könyvtárak, illetve a megye sajátosságaitól függően az egyetemek,főiskolák törté­neti tanszékei, valamint a közópiskolók is. Vagyis mindazok kapnak, ós a cél az, hogy kapjanak helyt a levéltári kiadvány­ban való publikálásra, akik valami újat tudnak mondani a forrá­sok alapján az adott régió történetéről. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, tudós levéltárosainak köszönhetően évtizedeken keresztül aktivan művelte a történet­írást /és azon belül persze a helytörtónetirást/, erre példá­nak csak az évkönyv első-második kötetében megjelent Balogh István müveinek bibliográfiáját emlithetjük, de 1979-től való­sult meg, hogy maga a levéltár, mint intézmény önálló levéltári kiadványt jelentessen meg, éppen az előbb emiitett helytörtó­netirást szervező funkció eredményeképpen. Előzményként azért meg kell emliteni az 1970-ben megjelent helytörténeti olvasókönyvet, ami speciálisan levéltári kiadvány A Szabolcs-Szatmár megyei olvasókönyv mind a feldolgozás mély­ségét, mind a levéltári források terjedelmét illetően igen szin vonalas, hasznos munka és a többi olvasókönyv között rangos he­lyet foglal el. Külön érdeme, amiben egyedülálló, hogy a forrá­sok után mindenütt jelölte, hogy melyik iskolatipus /általános iskola vagy gimnázium/ hányadik osztályában ós melyik tanitási egységnél hasznosítható az adott forrás. - A további feladat a kötet bővitett újra kiadása, egyrészt, mert célszerű a forrás­közlést napjainkig elvinni, másrészt oktatási-didaktikai szem­pontból is. - Az előzmények között még megemlitendő a Találko­zás Bereggel cimű, 1978-ban megjelent kiadvány, valamint A ter­melőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései cimű

Next

/
Thumbnails
Contents