Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Szilágyi Imre: Statisztikai források Szabolcs-Szatmár megye történetének kutatásához (1945–1983)

fehérgyarmati, mátészalkai és vásárosnaményi/ az önálló /nagy községekre és a körjegyzőségekre bontva közli. /53-56 p./ III. Betűrendes községi /városi/ névmutató. /81-103 p./ 1949-ben Szabolcs vármegyéhez tartoztak a következő települések is: Görbeháza, Polgár, Ujszentmargita, Báj, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Tiszagyulaháza, Újtikos, Viss, Kenézlő, Zalkod, Nyiracsád, Nyiradony. 1950. március ib-től Hajdú-Bihar megyéhez került: Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Ujszentmargita, Újtikos, Nyiracsád, Nyiradony, a többiek /9/ Borsod-AbaújZemplén megyéhez. Ekkor egyesült Szabolcs ós SzatmárBereg vármegye Szabolcs-Szatmár megyeként. 2 Szabolcs-Szatmár - az új - megye területe 678 km -rel, népessége több, mint 40 ezerrel lett kevesebb, mint előzőleg Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyéé volt. 1212. Az 1949. évi népszámlálás 2. Mezőgazdasági eredmények

. II. Táblázatok. B/ Vármegyei eredmények. Mind az elemzés, mind az adatok az 1949-ben érvényben lévő közigazgatási beosztást veszik figyelembe. /Szabolcs ós Szatmár-Bereg vármegye/. 1213. Az 1949. évi népszámlálás 3. Részletes mezőgazdasági eredmények . B/ Törvényhatósági eredmények. /Az 1950. január 1. utáni közigazgatási beosztás szerint./ 1. Megyei főeredmények /14-27 p./ 2. Megyei részletes eredmények /33-168 p./. Tájegységenként /Dunántúl, Alföld, Észak/ és megyénként. 3. Törvényhatósógi jogú városok részletes eredményei /171-212 p./ C/ Járások /megyei városok/ főeredmónyei. /Az 1950. május 20-a előtti járási beosztás szerint. Ebben a fejezetben találhatók a . izségek ós Nyiregyháza megyei város adatai, /a járási sorok után./ 1. Gazdasággal rendelkuzők, birtok-nagyság szerint,